A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)
KILIÁN István: Ismeretlen képversek a 19. század második évtizedéből Gyöngyösről
rövid tanulmányt olvasva jelentetett meg könyvében Lukácsy Sándor néhány verset az Új írásban közöltek közül. 19 Eközben jelent meg a Kozmosz Kiadónál Acél Géza könyve, amelyben több általam közölt képvers is látható 20 . A módszeres kutatás ezután váratlanul gazdag eredménnyel járt, s ezért szükségesnek láttam, hogy mielőbb összefoglaljam a magyarországi képvers történetét. S erre nagyszerű alkalom kínálkozott akkor, amikor az osztrák-magyar vegyesbizottság kiadásában megjelent Buda felszabadulásának 300. évfordulójára egy tanulmánykötet, amelynek szerkesztője Köpeczi Béla és Tarnai Andor voltak 21 . Az első, magyar szerzőtől származó képversek német földön jelentek meg. Ezeknek szerzője Szenczi Molnár Albert volt. Aki készített egy olyan verset, amelynek első sorában a szavak az OMNIA szó betűivel kezdődnek, s az ötsoros költemény sorainak kezdő és záró betűi is ugyanennek a szónak a betűivel végződnek. Szenei Molnár kiadott azonban ugyanitt egy úgynevezett kubust azaz négyzet, valamint egy ipszilon (Y) alakú verset is. Sorra vettem a XVII. században Magyarországon megjelent s iskoláinkban használatos poétikáknak a képversre és a versszerző technikákra vonatkozó előírásait is. így tárgyaltam Molnár Gergely, Philipp Ludwig Piscator, Andreas Graff, Moesch Lukács könyveit, illetőleg azoknak a képvers költészetére vonatkozó fejezeteit. Molnár Gergely latin nyelvtanának egyik sárospataki kiadásában(?) egy kereszt alakú mezosztikon figuralet tartalmazó verset is olvashatunk, ennek szerzőjét nem ismerjük. Piscator és Graff 1642-ben megjelent könyveiben a képversről olvashatunk egy-egy fejezetet, ők maguk azonban nem készítettek ilyen költeményt. Moesch Lukács kötetében azonban több képvers is található egy úgynevezett mágikus betűnégyzet, a SANCTA MARIA betűiből, egy kereszt alakú vers, amely egyben szépen megfogalmazott latin himnusz is Krisztus keresztjéről. Egy küllős kerék, egy csillag, egy harmonika, egy virág, egy háromszög vagy piramis és egy zászló alakú vers is található Moesch Vita Poetica című, 1693-ban megjelent művében. Ebbe a történeti, kronológiai sorrendbe illeszkedik a Lepsényi István kéziratos gyűjteménye. Ő mágikus betűnégyzeteket, kubust (DA PACEM DIVAM MVNERA MITTE DEVS), labirintusverset s még nagyon sok más alakú, fentebb már felsorolt képverset másolt és írt. A történeti sorrendben Rákóczi Ferenc kuruc generálisa Palocsay György költeményei következnek. Az egyik legszebb műve magyar nyelvű, a vastagon kihúzott, nagybetűkkel megírt mezosztikon figuráléja tulipán alakot formáz. Ez az első magyar nyelvű képversünk. A lutheránus Lányi György viszont olyan verseket, verssorokat gyűjtött össze kéziratában, amelyeknek az első vagy kezdőbetűi a MARIA, a LVTHER, a MAGDALÉNA szavak olvashatók ki. Öt sorból álló hexametrikus költeményének sorai a IESVS szó betűivel kezdődnek s a verssorok közepén ugyanez a szó megjelenik kereszt alakban is. Ez a mezosztikon figuráié így olvasható Lányi György jegyzeteiből: 19 Lukácsy András: Kiment a ház az ablakon. Költészet és játék. Budapest 1982. 528-554. 20 Aczél Géza: Képversek. Budapest 1984. 52-65. 21 Kilián, István: Figurengedichte is Spátbarock. In: Laurus Austriaco-Hungarica. Literarische Gattungen und Politik in der zweiten Halfte des 17. Jahrhunderts. Herausgegeben von Béla Köpeczi-Andor Tarnai. Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften. Wien. 1988.119-179. (A továbbiakban: Kilián 1988a.) 394
