A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)
KILIÁN István: Ismeretlen képversek a 19. század második évtizedéből Gyöngyösről
Nyilvánvaló, hogy kézírással a szó- vagy a betűközök egymástól való távolságát úgy tudja a szerző vagy a másoló alakítani, ahogyan arra éppen szüksége volt. A fentebb említett tanulmányomban a fiatalabb Bucholtz György, késmárki magiszter naplójából közöltem azt a kehely alakú verset, amit a naplóíró 1711 decemberében írt apja újévi köszöntésére. Mudrony Márton 1725-ben írt vagy másolt poétikai jegyzeteiben kubusokat, mágikus betűnégyzeteket találhatunk. Egyik erdélyi franciskánus szerzetes, Kemenes Egyed a házba 1774-ben érkező Golyóbis (Gojóbis) Ambrus nevű vizitátor tiszteletére olyan verset szerkesztett, amelyben az AMBROSIUS név a sorok elején és a végén, középütt pedig golyó azaz kör alakban a GOJOBIS név olvasható. A költeményt mint egy virágfüzér veszi körbe négy verssor. Kozma Mihály Breviárium poeticumából (1771) már a verskép szimbolikájáról is olvashatunk: a piramis súlyos dolgot, a kehely a józanságot, a pajzs a hősi erőt, az oszlop az erőt, a bárd minden olyan munkát szimbolizál, amit ezzel szerszámmal kell végezni. A kerék a változékonyságot, a lépcső a fokozatosságot, az oltár a vallási elkötelezettséget, a torony nagy dolgot, az orgona a barátságot jelképezi. Az Y alakú vers két dolgot jelent, a nehezebb, meredekebb utat, és a könnyebb, enyhébb lejtőt az élet minden napjában. Ha tehát valaki képverset akar írni, akkor a tárgyhoz meg kell választania a legmegfelelőbb formát. Kozma Mihály poétikai jegyzete azért érdekes számunkra, mert egy néhány évvel később kezembe került versgyűjteményében több képverset is olvashatunk. Ebből néhányat a Magyar Műhelyben közöltem 1993-ban 22 . A kronológiai rendben a fentebb már említett sárospataki halotti versek következnek, amelyek között rózsa alakú vers és néhány olyan lineáris vers is található, amelyben kereszt alakú mezosztikont is kiadó költemény is van 23 . Amikor a Köpeczi-Tarnai szerkesztette Laurus Austriaco Hungarica című kötetbe szánt tanulmányom megjelent, a XVIII. század végéről vagy a XIX. század első feléből nem ismertem egyetlen képverset sem. Módszeres gyűjtéssel azonban ma már a a XIX. század első feléből több, még csak később publikálandó kéziratos és nyomtatott képversre is sikerült bukkanni. A publikációkat természetesen tovább folytattam. 1988ban a név- és az évszámrejtés módozatairól adtam közre egy tanulmányt 24 , majd 1993ban jelentettem meg Kozma Mihálynak, a kolozsvári unitárius papnak és tanárnak magyar nyelvű képverseit. Az ő latin nyelvű képverseinek közlésére egyelőre terjedelmi okok miatt nem vállalkozhattam 25 . 1995-ben a sárospataki kollégiumban XVIII. század második felében írt, gyűjtött, másolt halotti költeményei közül látott napvilágot több igen magas fokú verstechnikai ismeretről tanúskodó képvers 26 . 1996-ban a Magyar Mű22 Kilián, István: Kozma Mihály magyar nyelvű rózsaversei. Magyar Műhely. XXXII. évf. 1993. december 20. 43-52. 23 Kilián 1988a. A fentebb elmondott nyomtatott és kéziratos poétikák, gyűjtemények, naplók és egyebek lelőhelyét jelzetét, bibliográfiai adatait lásd: Kilián 1988a. 24 Kilián, István: Név és évszámrejtés a XVII-XVIII. században. Magyar Könyvszemle. 1988. 2040. (A továbbiakban: Kilián 1988b.) 25 Kilián 1993. 26 Kilián, István: Képversek a sárospataki református kollégiumban. 1772-1801 Dimenziók. FelsőMagyarországi Szemle. 1995.1. szám. 1-15. 395
