A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

KUPCSIK Sarolta: Az Ida-tanyától Ósiskáig. Gesztelyi tanyanevek

magasabb volt a tanyák és az ott élők száma. A táj művelési jellegének megváltozása, a lakosságnak a nagyobb településekre történt beköltözése lassan itt is - mint más vidéke­ken - a tanyák pusztulásához vezetett. A régi nevekből néhányat még ismernek a falu­beliek, de több névre már csak történeti adat van. „Azok a nevek, amelyek már valóságos objektum nélküliek, diakrón szempontból tanyanevek, de szinkrón szempont­ból már csak földrajzi nevek - vagy azok se - ...". Az így keletkezett földrajzi nevek­nek „elsősorban az emlékeztetés a funkciója, és nem a tájékozódás segítése, továbbá történeti információt közölnek" (Pelle Béláné II. 141-142.). A község általam összegyűjtött névanyagából - 347 névből - a tanyák megneve­zésére 54 nevet, illetve névváltozatot találtam. Ebből 45 élő név (közülük 22-re törté­neti adat is van), 10 történeti nevet azonban nem ismernek a faluban. A következő adattár a tanyaneveket és névváltozatokat tartalmazza. (A kihalt ne­veket *-gal jelölöm.) ^Anna-tanya, Bádogos-tanya, Becse-tanya, Dobozi-tanya, Dohá­nyos-tanya, Fésűs-Répási-tanya, Fésűs-tanya, Franki-tanya, Gátőrház, *Gesz/ tely-Haraszt-tanya, *Gesztelyi tanya, Harangod, Haraszti tanya, Haraszt-tanya, Hollan­der-tanya, Ibolya-tanya, Ida-tanya, Illés-tanya, Irma-tanya, Kis-tag, Kis-tag-tanya, Kis­tanya, *Klein-Keresztes-tanya, *Klein-tanya, Kóczán-tanya, ^Konrád-tanya, Lilla-tanya, Major, Margit-tanya, Meskál-féle tanya, Meskál-tanya, Mojzer-tanya, Mud­rony-tanya, Nagy-tanya, Osiska, Ósiska-tanya, Potoczky-tanya, Rajner-tanya, Rózsa-ta­nya, Rózsás-tanya, *Sashalmi tanya, ^Sashalom-tanya, ^Sisáry-tanya, Szadai egyház-tanya, Szadai-tanya, Szányi-tanya, Szeles-tanya, Tanya, Tátray-tanya, Teréz-ta­nya, Tercsi-major, Tsz-major, Tsz-tanya, Vaskó-tanya. A nevek vizsgálatakor egy- és többelemű neveket különítettem el. Egyelemű ne­vet csupán négyet találtam, ezek a következők: az összetett közszóból alapelemmé vált Gátőrház, a földrajzi köznévből helynévvé vált Tanya és Major, a Harangod név, mely azonos a Harangod-puszta helynév első tagjával, és az adott területen való elhelyezke­désre utal. (Ilyen helymegjelölő szerepe van például a Kis-tag elnevezésnek is, amely Kis-tag-tanya változatban is él. A tanya a Kis-tag nevű határrészen állt. A Kis-tag-tanya névből ellipszissel jött létre a rövidebb Kis-tag változat.) A metonimikus helynévalkotás egyik példáját Hoffmann István a terület > épület (tanya), amely rajta van jelen­tésösszefüggésben látja. „A Nyírbátori járás tanyanevei között (20 névben) fordulnak elő ilyenek. Az elsődleges területnévi jelentés minden esetben megmaradt. Szintagmati­kus szerkesztéssel alakított névpárja a nevek felének van csupán, ezek sem a szokásos területnév + -i + tanya szerkezetűek, hanem képző nélküliek (Homoktag-tanya). Egyré­szes és kétrészes nevek egyenlő arányban találhatók az alapnevek között, az egyrészese­ket a tanyával kiegészítve látszólag más típusokhoz tartozó neveket kapunk (Gyilkos-tanya, Keskeny-tanya 'tanya, amely a Gyilkosban, illetve a Keskenyben van') (Hoffmann 106.). A névszerkezeti elemzésnél Kázmér Miklós nyomán különítettem el az alap- és megkülönböztető elemeket. Az alapelemek között megkülönböztettem eredetieket (ob­jektumosztályt jelölnek) és alapelemmé alakultakat, melyek csak másodlagosan töltik be ezt a funkciót, de megkülönböztető elemekkel éppúgy alkothatnak helyneveket, mint az eredeti földrajzi köznevek. Például az Osiska alapeleme a Siska dűlőnévvel azonos, a tanya elhelyezkedésére utal. A Siska név az 'erdőben, réten tenyésző magas pázsitfű'je­lentésű siska főnévből válhatott helynévvé (VÖ. ÉrtSz.). Az alapelemek szinte mindegyike eredeti földrajzi köznév, 46 névben a tanya, kettőben a major földrajzi köznév az alapeleme. Ezt összevetve Pelle Bélánénák a he­vesi járásban végzett gyűjtésével, a következőt állapíthatjuk meg: a hevesi járásban 824

Next

/
Oldalképek
Tartalom