A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

KUPCSIK Sarolta: Az Ida-tanyától Ósiskáig. Gesztelyi tanyanevek

összegyűjtött összes név (4393) 16,52%-át a tanya földrajzi köznévvel és ennek toldalékos formáival alakult nevek alkotják, a 347 gesztelyi névnek 16,43%-a tanyanév, s 14,12%-a a tanya földrajzi köznévvel alakult (vö. Pelle Béláné II.). Az általam összegyűjtött 48 kételemű név és névváltozat első alkotórészét, a megkülönböztető elemeket vizsgálva azt látjuk, hogy ezek 4 csoportba sorolhatók. (A táblázatban a nevek után álló számok az adott csoportba tartozó összes tanyanevek számát jelölik. A tanya vagy major földrajzi köznévvel, illetve más alapelemmel alakult nevek egyaránt szerepelnek az összesítésben.) A megkülönböztető elem 1. a tulajdonos a) családneve Kóczán-tanya 23 vagy b) keresztneve Ida-tanya 9 bérlő c) egyéb megnevezése EgyMz-tanya 4 2. helyet jelöl Haraszt-tanya 9 3. méretre utal Kis-tanya 2 4. korra utal Ósiska 1 A lakóházak - akár belterületen, akár a szántóföldek között találhatók - általában tulajdonosaikról kapnak nevet, „...a névtestek meghatározó eleme túlnyomórészt az ember, az ott lakó vagy az objektummal egyéb viszonyban lévő személy neve" - állapítja meg Hegedűs Attila Bács-Kiskun megye 53 településén végzett gyűjtése alapján (Hegedűs II. 459.). A család- és keresztnevekből alakult tanyanevek mellett Hajdú Mihály a ragadványneves vagy beceneves épületnevekre is felhívja a figyelmet. „Az előbbiek inkább falusi jellegűek: Szemetes-tanya, az utóbbiak pedig villanevek: Erzsike-villa, limaiak, Gyuri-lak" (Hajdú 67-68.). A táblázatból kitűnik, hogy leggyakrabban a gesztelyi tanyák is tulajdonosaikról, használóikról kapták a nevüket. Az így keletkezett tanyanevek egyik alcsoportját érdemesnek tartom külön is megvizsgálni. Az adatközlők elmondása szerint a faluban az volt a szokás, hogy a birtokosnők vagy a birtokos felesége, lánya keresztnevét adták a tanyáknak (a gesztelyi tanyanevek 18,7%-a ilyen). Összevetve az általam gyűjtött névanyagot Kálnási Árpádnak a Fehérgyarmati járás 36 településén végzett gyűjtési eredményével, érdekes megállapításra juthatunk. A 36 településen összesen 5(!) olyan tanyanév vagy -névváltozat fordul elő, amely női keresztnevet tartalmaz. Ebből 3 földrajzi köznévvel alakult kételemű név: Ida-major, * Margit-tanya, *Marcsa-tanya, 2 pedig ezek ellipszissel létrejött változata: *Margit, *Marcsa (mind az öt tanyanév Szatmárcsekéről való!). A 36 helység sok száz földrajzi nevéből összesen 24(!)-ben találunk női keresztnevet, pl. Eszter-földje (Kömörő), Kató laposa (Magosliget), Esztergát (Tiszacsécse), ^Borbála-kert (Kisar), Zsuzsa kútja (Kispalád) stb. (Vö. Kálnási). Pelle Béláné hevesi járási anyagában összesen csak 3 női keresztnév + tanya földrajzi köznév alkotta név fordul elő (Vö. Pelle Béláné L). Építmények elnevezésénél a női nevek használatára Hajdú Mihály is villanevek között említ példákat (Hajdú i. m.). Úgy gondolom, ezek az összevetések is rávilágítanak az általam vizsgált község ritka, általánosnak nem tekinthető névadási szokására. 825