A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

KRUPA András: Kétnyelvű népi történetek Bükkszentkeresztről

A sárkányon (sarkán) vihart hozó garabonciás, fekete pap (cerni khaz) hiedelemtörténete közismert a magyar és a szlovák néphitben.

12 A mi változatunkban a lakhelynek a bükki barlangokhoz való kötésében, valamint a fekete pap által kért tejjel a sárkánykígyónak a barlangból való kicsábításában található lokális íz. (13. sz.) Mind a zmok, mind pedig a zmora napjainkban töredékesen élő hiedelemalak (14-15. sz.). Egy-két évtizeddel korábban itt és Répáshután gyűjtött adatok sokszínűbb hiedelemismeretről tanúskodnak.

13 Bükkszentkereszten általában arra a férfira mondták, hogy megszívta a zmora, akinek nagy melle volt. Ha az anyának is nagyon megszívta a gyereke a mellét, s megdagadt, szintén azt állították, hogy a zmora tette. A kereszt- vagy a fej fa-rabló, ill. megfogott ruhadarab címre elnevezett (ál)hiedelemmonda az egyik legnépszerűbb hiedelemtörténetek közé tartozik, közel 30 változatát ismeri a magyar hiedelemmonda katalógus mutatványa, s Lajos Árpád mindebből a legtöbbet gyűjtötte Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Mai elterjedtségét bizonyítja, hogy 1977-ben 6 Békés megyei tanulótól gyűjtöttem történeteket, s Békés megyéből szám szerint ugyanannyi mondám van (12 magyar, 4 szlovák nyelvű) mint Lajos Árpádnak. Szinte az egész világon közismert, magyar nyelven első szövegét Bornemisza Péter adta közre 1578-ban. Ismerik a hazai szlovákok másutt is, Michalko, Pavel a múlt század elején közölt egy szlovák változatot Pest környékéről, Mátraszentlászlón pedig e sorok írója gyűjtött egy variánst 1987-ben.

14 A bükkszentkereszti szlovák-magyar változat az itt közölt népi történet első részét képezi, párosítva a helyi legényeknek ravasz kocsmai borszerzési akciójával (16. sz.) A történeti mondák közül külön figyelmet érdemel Takács András névmagyarázó mondája (17. sz.). Az egykori település elnevezésének eredetét népi etimológiával magyarázza, emlékét Majláth utca és Majláth vasúti megállóhely őrzi Diósgyőrben, a Bükk kapujában. Szinte mindenütt találhatók hasonló névmagyarázó történetek, sőt anekdoták is.

15 A népi etika a pálos szerzetesek lányrabló cselekedetéhez hasonlóan elítéli a szerelemben telhetetlen Mária Teréziát is az anekdotikus elemeket hordozó történeti mondában (18. sz.). A téma az osztrák és magyar szóbeliségben igencsak közkedvelt volt.

16 Mária Terézia lakhelyének a diósgyőri várba tevése valószínűleg azzal függ össze, hogy a vár sok évszázadig a magyar királynők tulajdona volt. A felhasznált katonák meggyilkolásával Mária Terézia mondabeli alakja közel került a vérszomjas csejtei Báthory Erzsébethez. Napóleon kardjának és Mária Terézia hüvelyének lascitív párhuzamba állítása szoros kapcsolatban van a Habsburgoknak házasságkötéssel történt területgyarapításról szóló közismert szállóigével. A bükki környezetbe helyezett trufa (19. sz.) komikuma a mély vallásosság és ennek gyakorlásából fakadó fájdalom (=letérdelés a kőtörmelékre) ellentétéből fakad. 12 Barna G. 1984. 335-336. Vö. Dobos I. 1971. 36. Szabó L. 1975. 231. Horváthová, E. 1975. 1029. 13 GundaBA919A2%. Barna G. 1984.337-338. 14 Korner T. 1970. 79-90. Lajos A. 1974. 150-151, 372-382. Dobos I. 1986. 168-169. Krupa A. 1988. 118-123. Michalko, P. 1977. 75. BornemiszaP. 1977. 118. 15 Vö. Szabó L. 1975. 308. Lengyel D. 1988. 156-157. Csongrád megyében (az egykori Csanádban) szomszéd községek Ambrózfalva és Nagymajlát (ma: Nagyér). Véletlen csupán, hogy a Nagymajláthoz fűzött tréfa hasonló a Majláth névvel kapcsolatos eredetmondához: Egy ember lovat vezet az úton Ambrózfalva felé haladva. Egy másik az út szélén állva rákiált: — Hé, ember, ez a ló vak, nem lát! — Nem baj, Ambróz után Majlát (maj lát!). Saját gy. 16 Vö. Szabó L. 1975. 332-333, 442-443. UjváryZ. 1986. 32, 143-144. BurányB. 1988. 3, 86. 495