A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

JANÓ Ákos: Újabb szempontok a sárospataki vár építéstörténetének kezdeteihez

és alsó kolostor 1444-ben, úgy a 16. század elején volt egy alsó vár, amely fogalmilag feltételez egy felső várat. Elképzelhető-e és mennyire valószínű, hogy az 1482-től emlegetett vár a Vöröstoronnyal volna azonosítható? Magát az erődítést, amit Perényi Péter 1534-ben elkezdett, elsősorban a külső vár kialakítására koncentrálta.

14 A Vöröstoronynak korábbinak kellett lenni, mivel a külső falak csatlakozásai értelmetlenné teszik a lőréseket, amelyek a Vöröstoronyban már megvoltak. Az is a Vöröstorony korábbi építésére utal, hogy a volt dominikánus kolostor épületének Perényi építkezései idején történt elbontásakor annak köveit nem a toronyba, hanem a külső várfalakba építették be. Ez annak indirekt bizonyítéka, hogy ekkor a Vöröstorony már létezett. Elképzelhető-e, hogy Perényi már korábban megépítette a Vöröstornyot? Nem, mert ő 1534 előtt Patakon nem építkezett. Ha Perényi Péternek az itineráriumát (útikönyvét, útinaplóját) megnézzük, nyilvánvalóvá válik, hogy ő itteni birtokát csak 1534 elején tudta elfoglalni, bár Patak jogilag már 1526-27 óta az övé volt. Az egész vidék ekkor János király uralmi szférájába tartozott, Perényi csak közvetlenül 1534 előtt állt át Ferdinándtól János királyhoz, s ez tette lehetővé, hogy pataki birtokán elkezdhetett regnálni. A fentiek szerint nagy valószínűséggel mondhatjuk, hogy a Vöröstorony 1482-ben már állt. Az építkezés ugyan még hosszú ideig tartott, erre utal az egyik ajtókereten látható 1506-os évszám, mely a legrégebbi datált kőfaragvány a várban. így a Vöröstorony építését Pálóczi István személyéhez kell kapcsolni. Ebben az időszakban történt a plébániatemplom átépítése is, aminek a befejezése a templom kapujának zárókövén lévő évszám szerint 1492. Ez az év pedig pontosan István halálozásának az éve. Hogy a két objektum esetében azonos építőműhely működött itt, az szinte bizonyításra sem szorul. Amikor pl. a pozsonyi várat építették, az építők a várról átvonultak az ottani plébániatemplom építkezéséhez. Nagyon valószínű, hogy Patakon is két építési tevékenység folyt egymással párhuzamosan: a Vöröstorony, illetve ennek eredeti formája és a plébániatemplom építése. A várnak és az egész városnak az 1528-i ostrom kapcsán történt lerombolásáról szóló adatok hitelesen igazolják, hogy olyan várról van szó, amit Perényi Péter később átalakított, továbbépített, de semmiképpen nem ő volt az építtetője. Befejezésül: elesett egyfelől a Vöröstorony késő Árpád-kori építésének feltételezése, de a fentiek szerint kizárható a torony 16. századi eredete, az 1530-as évekbeli építésének teóriája is. A Vöröstorony nem egyéb, mint a Mátyás korában fellendülő építkezési tevékenységnek olyan megnyilvánulása, amely egy jelentős, országos méltóságokat viselő családhoz, a Pálócziakhoz kötődik. Az 1506-os, már reneszánsz elemeket 14 Katzianer 1534. február 17-én Perényihez írott levelében a felsővidéki városok azon panaszát teszi szóvá, hogy Perényi Sárospatak mezővárosát fallal és árokkal kívánja öveztetni, ami ezeket a városokat sérelmesen érinti. Febr. 23-án a kassai tanács fordul levélben Eperjes városához, amiben ezt írták: „Nem kételkedünk, hogy neves bölcsességtek már értesültek, miképpen szándékozik Perényi Péter úr a Patakot hatalmas árokkal és falakkal megerősíteni, amihez már hozzá is fogott." {Détshy Mihály: Sárospatak. Bp. 1971. 11.) Az építkezés 1537-ben, nem egészen négy év alatt befejeződött, bár 30 évvel később a pataki iskolamester úgy tudja, hogy Perényi „Patak városát nem egészen két év leforgása alatt fundálta, és valami szokatlan és bámulatos gyorsasággal kerítette körül várfalakkal." {Détshy i. m. 14.) Az építkezéssel kapcsolatos minden adat a külső vár falaira és árkaira vonatkozik, a Vöröstorony építésére semmilyen írásos adat nem fordul elő. 46