A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

JANÓ Ákos: Újabb szempontok a sárospataki vár építéstörténetének kezdeteihez

3. kép. Reneszánsz kőfaragvány a plébániatemplomból. Vörösmárvány, 75. század vége hordó ajtókeret pedig arra utal, hogy nemcsak az ország központjában, hanem vidéken, Sárospatakon is viszonylag korán megjelenik az új áramlat az építkezésben.

15 Figyelembe lehetne még venni az iskola történetével kapcsolatos, 1503-ban kelt oklevelet is, amelynek szövegezéséből következtethető, hogy a későbbi kollégium legrégibb épületét adó Begina-ház is reneszánsz stílusban épült az 1500-as év körül. Mit lehetne még hozzátenni az előadás gondolatmenetéhez és bizonyító érveihez? Valóban nem köthető a Vöröstorony építése - eredeti formájában - Perényi Péter személyéhez, mint ahogy azt Détshy Mihály legutóbbi könyvében állítja, s az elmúlt években a torony helyreállításán közreműködő régészek is bizonyítva látják? Meggondolandó kérdés, hogy az akkori politikai viszonyok között, abban a zavaros, háborús helyzetben, amelyben Perényi elfoglalta pataki birtokait, hogyan tudta az új tulaj15 A reneszánsz stílusnak Sárospatakon a Perényieket megelőző időszakban való megjelenését Détshy is megerősíti: „...a Mátyás uralkodása alatt Magyarországon meghonosodott reneszánsz művészetet a királyi udvarban forgó, Olaszországot járt, nagy műveltségű Pálócziak is kedvelték, és Patakon is dolgoztattak az új stílus itáliai mestereivel." (Détshy i. m. 6.) A plébániatemplomban talált 15. század végi vörösmárvány faragványok (a Rákóczi Múzeum kiállításain), különösen pedig az esztergomi Bakócz-kápolna kőfaragványainak művészi szintjét elérő pastoforium töredékek (a reneszánsz kőtárban) igazolják, hogy az érett reneszánsz stílus megjelenésével Patakon már a 15. század végén számolnunk kell. 47