A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

B. PERJÉS Judit: Különböző leletek konzerválása, restaurálása és rekonstrukciója a karosi honfoglalás kori temetőből

Fémek felületére tapadt textiltöredékek: 47. sír, 25-32. sz. leletek Ezüstlemezből készült kerek kaftánveretek. Hátoldalán, leginkább a szegecsfejek alatt selyem szövetmaradványok maradtak meg (10. kép). Ebből a selyem (11. kép) szövetből készült az elhalt nő ruhája, amelyre díszítőként a korongok fel voltak varrva. A képen is jól látszik, hogy a szegecs fejét tartó négyzetes kis lapkáin és körülötte maradt meg a textiltöredék, négy korongon. Ezek közül a 10. képen látható a legnagyobb, 22x17-22 mm. Kötése: vászon. Anyaga: selyem. Tisztításuk és konzerválásuk az ezüst ingnyakdíszekével megegyezően történt a textilmaradványok meghagyásával.

4 A törött korongdarabokat az eddig jól bevált módszer szerint restauráltuk. Egy műanyagból, azonos formára öntött darabra néhány csepp ragasztóval rögzítettük az eredeti darabokat. Ezáltal a töredékek szélei tovább nem töredeznek. A ragasztó egyszerű visszaoldásával a hátoldaluk is könnyen láthatóvá tehető.

5 52. sír Levél alakú ezüst szügyelő díszének a felületéhez (6. kép) tapadt textilmaradvány. Kötése: vászon. Anyaga: len (7. kép). Mérete: 21x10 mm. A kisebb, levél alakú aranyozott ezüstlemezből készült lószerszámveretek közül kettőnek a hátlapján maradt meg igen kevés textilmaradvány. Méretei: 40x1-5 mm, 40x3-8 mm. Anyaga: mindkét esetben len volt. Kötése: laza szövésű vászon; de a lazaság látszatát a már kopott lenyomat is adhatja. A lótetem vászontakarójának a maradványai(?). Szintén a sírban lévő öntött ezüstveretek egyikének hátoldalán, a két szegecsláb között megmaradt felvarrócérna (8. kép) maradványát sikerült meghatározni.

6 Anyaga: len (9. kép). Érdekes megállapításra jutottunk, amikor a szablya ezüstborítású tokjának felületére vasrozsdával cementálódott textilmaradványokat próbáltuk leszedni (15. kép). Restaurálás után merült fel, hogy a textilt szedjük le a felületről, mivel nem a tárgyhoz tartozik, csak annak felületéhez konzerválódott. Az ezüstlemez alatt újabb textilréteget találtunk, amely a szablya fa tokja és a lemezborítás között terült el (16. kép). Ez az alsó textil is vasoxiddal átitatódott. Anyaga len (17. kép), kötése vászon. Tehát a szablya tokjának a felépítése fa, vászon szövésű textillel borítva, rajta a külső réteg az ezüst lemezborítás. Famaradványok

1 11. sír 15. sz. lelete 2 db nyeregveret, enyhén hajlított rézlemezből; szegeccsel, belsejében famaradvány. Méretei: H: 45 mm, Sz: 20-25 mm, V: 2-5 mm. Anyaga: szórtlikacsú, valószínűsíthető, hogy nyár (Populus) vagy fűz (Salix). 4 10%-os Natriumhexametafoszfát meleg vizes oldalában való tisztítás után 5%-os Argentol (citromsav+thyokarbamid+desztillált víz) ezüst tisztító oldattal. Bevonat: PVAc 1:9 toluolos oldat. A textil töredékeket 1%-os Paraloid B72 aceton-toluolos oldatával védtük le. 5 B. Perjés J., Három középkori fejdísz restaurálása. Múzeumi Műtárgyvédelem 10. (1982) Bp. 28. 6 Révész L., Véretekkel díszített lószerszámok a honfoglalás kori női és férfi sírokból. HÓMÉ. XXXXXXI/2 Miskolc, 1993. 403. 21. kép. 7 A famaradványok meghatározását dr. Babos Károly (ELTE Növényszervezettani Tanszék) végezte. „A rendkívül rossz megtartású anyagokat (korhadt, talajszemcsékkel átjárt, átitatott) Sztereocytoplaszt preparáló mikroszkóppal történt 25x1 OOx nagyításig". 831