A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

SZELESTEI N. László: A miskolci minoriták iskolájának gimnáziummá alakításáról

A MISKOLCI MINORITÁK ISKOLÁJÁNAK GIMNÁZIUMMÁ ALAKÍTÁSÁRÓL SZELESTEI N. LÁSZLÓ Az Országos Levéltár egyik helytartótanácsi iratkötegéből arról értesülünk, hogy a miskolci minoriták 1775-ben iskolájukat gimnáziummá akarták alakítani. Május 3-án Borsod vármegye tanácsa közvetlenül a királynőtől kérte, hogy az támogassa a megyeszékhelyen működő és ott iskolát fenntartó minorita rend iskolabővítő igyekezetét. A koronabirtokon, Miskolcon a minoriták működése eddig nagyon áldásosnak bizonyult a mindhárom nyelven (németül, magyarul és szlovákul) végzett istentisztelet tartásában és a börtönpasztorációban, továbbá az oktatásban is. Templomot és kolostort építettek a kevés (de épp az ő működésük következtében egyre gyarapodó) katolikus hívő támogatásával. A hívek kérésére előbb elemi iskolát nyitottak, majd a gyerekek számának növekedésekor és második tanár vezetésével már felsőbb grammatikai osztályban is tanítanak. Most azt kérik, hogy a királynő tegye lehetővé a retorikai osztályig felmenő tanítást, azaz a teljes gimnáziumi képzést. A királynő a helytartótanács véleményét kéri. Mellékeli azt a június elsején szintén közvetlenül hozzá címzett kérvényt is, melyben a minoriták előadták, hogy elődeik a felsőbb grammatikai osztályt az illetékes (egri) püspök egyetértésével nyitották meg. Jövedelmi forrásuk nincsen, rendtársaik koldulással szerzett pénzéből kell az iskolát is támogatniuk. Nemrég új épületet emeltek a királyi felség által biztosított funduson. Borsod vármegyében nincs gimnázium, szeretnének a kassai, egri és budai gimnáziumokhoz hasonlóan ők is hatosztályos gimnáziummal a környék ifjúságának szolgálatára lenni. A királynő sürgetésére a helytartótanács tanügyi bizottsága augusztus 28-i ülésén Balassa Ferenc elnökletével tárgyalja az ügyet. Az érdemi döntést azonban későbbre halasztja. A válasz szerint a jezsuiták feloszlatásával keletkezett tanulmányi alapból elsősorban a volt jezsuita gimnáziumokat kell ellátni, s csak később lehet megállapítani, jut-e belőle egyébre. A bizottság azt javasolja a helytartótanácsnak, hogy kérje ki az illetékes ordinárius (azaz az egri püspök) véleményét is az egyházmegyéje területén létrehozandó újabb gimnáziumról. A királynőt tájékoztatják az ülésen történtekről. Eszterházy Károly egri püspök álláspontja: nem helyesli, hogy a miskolci minoriták a grammatikai és szintaktikai osztályokat poétikai és retorikai osztályokkal bővítsék. Kassa és Eger nincs messze. Félő, hogy az iskolák szaporodtával ott is csökkenne a tanulók létszáma. Tájékozódása szerint jelenleg Miskolcon a grammatikai osztályban 12, 1 Magyar Országos Levéltár, C 67, Helytartótanácsi Levéltár, Departamentum litterario-politicum 1775. Studiorum, Fons 39. Pos. 1-6. 800