A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

SZELESTEI N. László: A miskolci minoriták iskolájának gimnáziummá alakításáról

a szintaktikaiban 30 a tanulók létszáma. A tanulmányi alapról egyezik a véleménye a helytartótanács tanulmányi bizottságáéval.

2 A helytartótanácsi iratok közt nem találtam folytatást. Bajay Amand 100 évvel ezelőtt megjelent részletes iskolatörténetében

3 és Barsi János nemrég megjelent cikkében,

4 továbbá a miskolci Megyei Levéltárban őrzött minorita levéltárában

5 sem sikerült egyértelmű választ találnom az ügy befejezéséhez. A provincia éves káptalanjainak jegyzőkönyvei felsorolják a miskolci iskola tanárait is. Ezek szerint az 1776/77-es tanévben tartott tartományi gyűlésen (Eger, 1777. jún. 13-15.) fordul elő először három tanár: két professzor (a szintaxistáké Rézner Korzin, a grammatistáké: Világi Mátyás) és egy magister (a parvistáké: Szautner Lambert).

6 A Bajay Amand által közzétett tanárlista

7 szerint 1778-ban voltak ők tanárok. 1779-ben már három professzort említ Bajay (a szintaxistáké: Záreczky Auguszt, a grammatistáké: Kovács Primusz, a pincipistáké: Dudásy Antal),

8 1784-1795 közöttről azonban nem adja meg a tanárok neveit. A tanulók létszámát ugyanő 1744-1773. és 1835-1838 közöttről, továbbá 1842-től közli. A hiányzó éveknél megjegyzi, hogy az adatokat tartalmazó kötetek az 1878. évi árvízben elvesztek. Barsi János az iskola épületéről tájékoztat. A minoriták Miskolcon 1730-ban építettek először iskolát, tehát az 1729-es megtelepedéssel szinte egyidejűleg. 1752-53ban új telken épült iskola. 1773-1777 között a régi iskola helyén készült el az 1910-ig fennálló épület.

9 Az aradi Megyei Könyvtárban (Bibliotéka Judeteana) kutatva feltűnt az ott található, különböző rendházakból származó minorita kéziratok nagy száma. Ott került kezembe a miskolci minoriták iskolájának elveszettnek vélt érdemkönyvei közül az 1773-1816 közti éveket regisztráló kötet.

10 Belőle választ kapunk arra a kérdésre, hogy milyen fokozatokon át alakult ki az intézményben a teljes gimnáziumi képzés. Először 1778 tavaszán írta alá az iskola prefektusán kívül három tanár az 1776/77. tanévet. Az Eszterházy Károly püspök véleményében közölt szintaktikai és grammatikai osztálylétszám majdnem teljesen fedi a valóságot: a szintaxisták száma a lemorzsolódattakat is 2 „... haec est mea obsequiosa opinio: nempe me haud videre ullam necessitatem studii praeattacti Poeseos et Rhetorices in Miskolcziense Gymnasium inducendi, atque fine hoc Professoris tertii solarizandi; Imprimis ex eo, quod scholae hujusmodi disciplinas conplexae nec multum remotae habentur, ex una Cassoviae, ex altéra verő parte Agriae. Cujus pars magna aliqui est in Comitatu Borsodiensi. Deinde, quemadmodum multiplicatis istiusmodi classibus fieri sólet, ut numerus discipulorum tam in uno, quam in alio loco minuatur, et ubique necessaria deficiat aemulatio, ita praevideo futurum, ut scholas Miskolczienses pauci Poetae et Rhetores frequentent, cum, ut mihi relatum est, vei syntaxistae et Grammatistae haud multi numerati fuerint, ni nimirum 12, syntaxistae verő 30. Accedit, quod si juventus seu Cassoviam, seu Agriam pro Poesi aut Rhetorica accesserit, faciliorem modum habitura est alia, quorum occasio Miskolczini deficit addiscendi et experiendi. Quod attinet alteram petitionis partém praedictorum Patrum, circa annua pro praeexistentibus Professoribus Stipendia Benigne resolvenda, ex fundo abolitae Societatis, sensu meo tum primum rectum judicium formari poterit, cum post stabilitás ubivis scholas, ubi prius eas Jesuitae tenuerunt, nec non illis etiam, quae in cura animarum post sublationem eorundem adhucdum desiderantur, in Ordinem redactis, superfluum aliquid remanserit." (Uo. Pos. 6.) 3 Bajay Amand: A miskolczi kir. kath. Gymnasium története. Miskolc, 1896. 4 Barsi János: A minoriták megtelepedése Miskolcon. Levéltári Szemle, 1995/3. 17-36. 5 A levéltár darabszintig rendezett. 6 Miskolc, Megyei Levéltár, XII-1. b. 12. Acta Capitulorum, 1773-1830. 7 Bajay i. m. 208. 8 A függelékben közölt listánktól való éves eltérés oka, hogy Bajay a tartományi gyűlés által megnevezett személyeket a gyűlés idejére, és nem a következő tanévre (amely általában november 5-12. között kezdődött) vonatkoztatta. Az érdemkönyvet a tartományi gyűlésre való felkészülés során (tavasszal, az előző befejezett tanévnél) írták alá a soros tanárok és az iskola prefektusa. 9 Barsi i. m. 29-33. 10 Jelzete: 145.438. 801