A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

VÉGVÁRI Lajos: Ferenczy Károly bibliai tárgyú képei

beszéd ember és természeti látvány egységét. Hasonló értelmezés olvasható Bernáth Aurél remek tanulmányában: „Az alakok ebbe a sejtelmes sűrű szövedékbe vannak szinte beleágyazva. Egyek a környezettel. Zöldje zöldre festi őket, a reflexek vibráló vi­lága tárul rajtuk fel, de alárendelt szerepben. Valami ünnepélyesség ömlik el rajtuk. Ön­magukban állnak, s kifejeznek valami várakozásfélét, ezt Ferenczy nem a figurák jellemzésével éri el, inkább az egész kép ad sejtelmesen nyugtalanító érzést... A kom­pozíció szigorúsága, áttett fogalmazása mindig út az elvontabb (ha úgy tetszik az emel­kedettebb) beszédhez. ... Ferenczynek talán nem a leghibátlanabb képe a Három királyok, de a 1 egeméikedettebb, a legtisztább zengésű." A sejtelmességből fokozatosan kirajzolódik a kompozíció különlegessége. Első lá­tásra a figurák elhelyezkedése megfelel a naturalista szemléletnek. Az egymást követő két fehér ló helyzete nem látszik szándékosnak. A naturalizmus módszeréhez sorolható az is, ahogy a jobb oldali ló farát elvágja a kép széle. Ebből a látszólag „véletlen" el­rendezésből bontakozik ki a mű nem kis tudatossággal megtervezett kompozíciója. A néző elsőre a bal oldali lovast észleli, aki szinte a kép középpontjának tűnik. Centrális­nak látszó helyzetét a jobb oldali fehér ló is elősegíti, ily módon három egymáshoz kap­csolódó fehér folt uralkodik a képen, melynek a bal oldali lovas a csúcspontja. A fehér ruhás lovas és a jobb oldali ló közötti részben megjelenik egy barna testű férfi. Vörös ruhája magára vonja a figyelmet, éppúgy, mint a néző felé forduló testhelyzete. A pro­filban ábrázolt fehér ruhás lovassal ily módon téri kontrasztba került. Ezáltal a kép némi mélységet is kap. A jobb oldali lovas, akinek csak mellképe látható, világító turbánjával nyer hangsúlyt. A három különböző térbeli magasságban látható fej között a néző há­romszögű kapcsolatot lát, így jön létre az a helyzet, hogy a bal oldali lovas fehérlő folt­ja ellenére a sötét bőrű lovast észleljük a kép valódi középpontjának. Ezáltal nemcsak megnő a jelentősége - szinte szimbolikus figurává válik -, az ő egzotikus jellege kész­teti a nézőt a mitologikus vonatkozások tudatosulására, s vezet el a tiszta forrás eszmé­jéhez. Ily módon válik a kép a gauguini nosztalgia, vagy Bartók kereste természeti ember kifejezésévé. A Három királyok értéke és jelentősége, túl festői szépségén, mito­logikus jellege következtében a századforduló művészi törekvéseinek, új ideológiát ke­reső magatartásának kiemelkedő és reprezentatív alkotása. A Három királyokhoz két további életképszerű alkotása kapcsolható. Az egyik az Estihangulat lovakkal, a másik a Hazatérő favágók. Az Estihangulat című képen feltű­nő, hogy a két ló egymáshoz való kapcsolódása azonos a Három királyok lovaival. A mű bensőséges hangulatát itt nem a természet, hanem a lovak luminozus, szinte belülről világító színfoltja határozta meg. A tájképi részlet ebben az álomszerű világban a való­ság racionális ritmusát képviseli. A Hazatérő favágók - bár munkásembereket ábrázol ­nem sorolható a századforduló szociális tematikai festészetébe, az ún. Armelezut-Male­rei világába, jóllehet típusukat tekintve a mű figurái a társadalom alsó rétegéhez tartoz­nak. Ferenczy mellőzte az ebben a korban szinte kötelező vádoló tekintetet (melyet a sanyarú soruk idéz elő). Három méltóságteljes, szenvtelen tekintetű egyéniség a három egymás mellett haladó favágó, akik ünnepélyes csöndjük miatt akár egy betlehemes já­ték szereplői is lehetnének. Az sem kizárt, hogy ők voltak a Három királyok modelljei. A három egyszerű ember ugyanazt a természetközeli létet fejezi ki, mint a Három kirá­lyok. A különbség kizárólag az előadásmódban van. A nagy kép mitikus sejtelmével szemben itt a plein air józansága az uralkodó, anélkül, hogy a figurákat megfosztaná lé­nyük sajátos atmoszférájától. A kép jobb oldalán lévő barna köpenyes figura a mű rejté­lyeihez tartozik. Az alak arctípusa, hajviselete és köpenye azt sejteti, hogy ez a személy nem az erdei emberek közül való. Különállása, suta tartása azt érzékelteti, hogy ez az 747

Next

/
Oldalképek
Tartalom