A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

HÁLA József–LANDGRAF Ildikó–SZÉKELY Kinga: Az aggteleki Baradla-barlang mondái

FÜGGELÉK I. AZ AGGTELEKI BARLANG EREDETE, vagy: A föld alatti bujdosók. Gömör és Kis Honinak épen közepébe Putnokhoz nem messze lapos sziklahegybe, Aggtelek helységhez kis félórányira Terül ágaival a hires B aradia, Vagy is aggteleki barlang, mellynek öblét És tán végetlenbe nyúló területét Nem járta be eddig senki sem egészen, Mert még nagyobb része bizony ismeretlen. Roppant öble néhol majd az eget éri, Olly borzasztó magas, hogy szem be nem éri. Néhol pedig olly szűk, hogy csak egy ember fér Keresztül nyilasán, ki által bújni mér. Belölröl több kisebb s nagyobb ágra oszlik, Mellynek nézésére több nap kívántatik. Mindjárt jobbra van az úgynevezett csontház, Mivel itten vagyon egy jó rakás csontváz, Balról egy tágasabb és nagyobb ág nyilik, S itt a denevérek barlangjába nyúlik, Hol egész nagy oszlop denevér rejtőzik, Melly közé ha puska vagy pisztoly süttetik, Ezerenként repül szerteszét, s eloltja A gyertyát és fáklyát, mig újra csomóba Nem gomolyog össze valami szögletben, Több nagy és fekete csomóban, tömegben. A barlangot egész hosszában keresztül Egy kanyargós patak futja át, s elterül, Néha tavat avagy örvényt is képezve, Rajta sok helyütt fahid vagyon épitve, Belyebb különböző az üreg alakja, Majd ollyan mint templom, majd remete lakja, S csepegő kövekből képződött alakok, Képek, jégcsapok és gyönyörű oszlopok Gyönyörködtetik a fáklya világánál A látogatókat, majd vad kősziklánál Egyebet nem látni, mellyekre felkúszva Néhol menve, néhol pedig hason csúszva, Újra ezerfelé nyílnak utak lyukak, Mellyekbe tán soha emberek nem voltak. E barlang mellett állt még az ős időben A legközelebbi magas szikla hegyen A kegyetlen Tvartkó cseh nemesnek vára, Már senki sem akad mostan a nyomára. Tvartkó roppant kincset gyűjtött itt magának, S emberei szerte mindenütt rabiának, És nem fékezheté meg e vad rablókat Senki sem, kik itten ugy a vár urakat Mint a jobbágyokat pusztiták rabolták, S a lopott jószágot Tvartkó várba hordták. Élt akkor Aggtelek csendes falujában Egy özvegy asszony is kis házikójában.