A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

OROSZ György: „Csodálatos álmot láttam” A legszentebb Istenszülő álma című nagyorosz egyházi népénekekről

gyeiméből a szentséges Szűzanya közbenjárására megmenekült a házam a tűztől, és sértetlenül megmaradt. Dicsőség legyen érte a Krisztusnak és a gyönyörűséges Szűzanyánakr

61 Egy másik igen régi szokás szerint, mivel az Istenszülőt Oroszországban a. földi termékenység patrónusának tartották, ikonját az Örömhírvétel ünnepén a vetésre szánt gabonát tartalmazó kádba helyezték.

68 Esküvők alkalmával és szülés közben - mindkét eset a termékenységgel kapcsolatos - elsősorban az Istenszülőhöz fordultak segítségért,

69 mint ahogyan ezt az Istenszülő álma népénekek záradéka is bizonyítja. A prózai szövegek

70 ugyancsak könnyű szülést ígérnek, továbbá bőséges termést és jó szaporulatot az állatállományban. A Jeruzsálemi tekercs egyházi népénekekben is találhatók olyan sorok, amelyek arra utalnak, hogy az Istenszülőt az oroszoknál a szülő nők és általában a termékenység patrónusaként tartották számon. Az alábbi idézetből az is világosan látszik, hogy az oroszok „három anyát" (a termékenységi kultusz különböző szintjei) tiszteltek: „Az első anya - a Legszentebb Istenszülő; A második anya — a nedves föld; A harmadik anya - az ki a kint elszenvedte. A Legszentebb Istenszülő Hogyha meg nem segél, Elevenen itt a földön semmi meg nem születik, Se a barmok, szárnyasok se, Emberek se lészenek. De ha a Szent Istenszülő, A Szentséges megsegél, Teremtmények mind a földön elevenen születnek, Barmok és a szárnyasok, meg emberek is lészenek. "

71 Gal'kovskij az Istenszülőnek a termékenységi kultuszban betöltött szerepével kapcsolatban rámutatott, hogy a nép a szülés és az anyaság tiszteletének alapján egybeolvasztotta az ősi pogány Rozsanyica istennőt a keresztény Istenszülő Anyával, és ennek következtében gondolta, hogy az Istenszülő segít szüléskor.

72 A pogány Rozsanyica istennő és a keresztény Legszentebb Istenszülő alaki és funkcióbeli felcserélése és összeolvadása a pogány-keresztény vallási szinkretizmus időszakának jelensége volt. Meglátásunk szerint az Istenszülő pogány hátterelés nélkül is előléphetett a szülő nők patrónusává, hiszen az Istenszülő Anya nem akárkit szült, hanem az Úr Jézus Krisztust, és nem is akárhogyan - sérülés nélkül. Az Istenszülő a „lángoló, de el nem égő csipkebokor" jelzője révén kínálta a kapcsolódási pontot a pogány idők „tüzes" istennője felé. Éppen eme jelzett tulajdonsága miatt pogány előkép nélkül is tekinthették őt a keresztények olyan égi segítőnek, aki tűzvész ellen hathatós oltalmat nyújt. 67 A vvakum protopópa önéletírása. Jepifanij szerzetes önéletírása. 1979. 140-141. 68 Nilciforovskij 1875. 114. 69 Ibid., 115-116.; Magyarországon az Istenanya álmát szüléskor a vajúdó asszonynak a szíve alá helyezték, aki közben maga is imádkozott; Erdélyi 1976. 650. Szatmárban az anyák szülés közben a „Most segíts meg Mária / Ó, irgalmas Szűzanya..." kezdetű „szüléskori imát" mondták; Makay-Kiss 1988. 207. 70 Bessonov 1861-1864. II/6. No 621-627, 629, 630.; Pypin 1862. No 1. 71 Bessonov 1861-1864. II/6. 73, No 564. 72 Galkovskij 1916. 162, 165-166, 169. 605