A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

SZAKÁLL Sándor: Az erdőbényei kőbányák és egyéb kőanyagok

AZ ERDŐBÉNYEI KŐBÁNYÁK ÉS EGYÉB KŐANYAGOK SZAKÁLL SÁNDOR Az, hogy egy település, illetve népessége egymást váltó generációinak életét a helyben található ásványok és kőzetek kitermelése és hasznosítása miként befolyásolja, igen sok tényező függvénye. A fellelhető természeti javak minősége és mennyisége mellett fontos szempont a megközelítés és kitermelés lehetősége, s az, hogy az adott tájban vannak-e, vagy hiányoznak hasonló anyagot adó lelőhelyek. Különösen szerencsés adottságú lehet egy település, ha területe korábban összetett, változatos geológiai folyamatok nyomait őrzi, s többféle ásványi nyersanyag, illetve kőzet található meg lokális körében. Ez utóbbinak a történeti vetülete is lényeges: a különböző korokban másmás kőanyagot hasznosít a helyben élő emberi közösség, s a változatos anyagok hosszú távon is befolyásolják a népesség technikai tudását, kultúráját. S nem elhanyagolható tényező maga a település földrajzi helyzete sem: a közlekedési utak, az eltérő adottságú tájak találkozása, más vonatkozásban a gazdagság és az ízlés által megformált kereslet, igény egyértelműen serkenti azt, hogy egy lelőhely kitermelése fellendüljön, nyersanyagára feldolgozó kézművesipar települjön, s maga az anyag vagy feldolgozott formái akár távolabbi tájak népének igényeit is kielégítsék. Vagyis a fenti feltételrendszer dönti el, hogy pl. egy település kőfejtői lokális jelentőségűek és időszakosak maradnak, vagy hosszabb távon is gazdasági fejlődést képesek akkumulálni. A fentiek alapján Erdőbénye kőiparát - geológiai, földrajzi és gazdasági-társadalmi szempontból egyaránt - szerencsés adottságúnak nevezhetjük. Többféle kőanyagát más-más kőfejtők nyitásával - eltérő igények hasznosították, termékeit Tokaj-Hegyalja gazdasága és sajátos paraszt-polgári népessége helyben is sokirányúan hasznosította, s közlekedésföldrajzi feltételei lehetővé tették azok eljutását más tájak népességéhez is. Az egyes kőzetanyagok, illetve kőbányák hasznosításának időrendje azonban más és más, s eltérő jelentőséggel bírnak azok Erdőbénye gazdasági életében is. A bányák helye és anyaga Az, hogy Erdőbényén a századok során számos kőzettípust felhasznált az ember különböző célokra, az a változatos kőzettani felépítésnek köszönhető.

1 A község nyugati és déli határában elsősorban az andezit és annak változatai fordulnak elő. A keleti és az északi részén lévő hegyeket és dombokat pedig riolit, illetve riolittufa építi fel. Mind az andezit, mind a riolittufa jelentős változásokon ment keresztül a vulkáni utóműködés során. Az andezit helyenként agyagásványosodott, kovásodott, illetve piritesedett. A riolittufa kovásodott, zeolitosodott, agyagásványosodott. Egyes területeken (Ligetmajor, Aranyos-völgy térsége) a vulkáni utóműködés során a magas kovasavtartalmú oldatokból nagy kvarctartalmú kőzetek, limnokvarcitok képződtek. A kovavázas élőlények milliárdjai alkotják a földes megjelenésű kovaföldet. 1 Gyarmati Pál: A Tokaji-hegység intermedier vulkanizmusa. MÁFI Évkönyve 1977. LVIII. kötet. 441