A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)
CSÍKI Tamás: Az I. világháború gazdasági hatásai, a miskolci izraelita nagypolgárság az 1920-as években
tán a Magyar Nemzeti Tanácsot üdvözölte, bár az a „túltengő" tőkefelhalmozást is meg kívánta akadályozni. 12 ) A világháború hatásai azonban tovább differenciálták, sőt polarizálták a miskolci izraelita polgárságot. Kiskereskedőik és kisiparosaik egy része ugyanis egyre súlyosabb helyzetbe került az elhúzódó háború következtében: azok, akiknek gazdasági pozíciója az előző évtizedekben sem szilárd (a legkisebb tőkeerővel rendelkeztek, kereskedelmi, ipari tevékenységük hagyományos, preindusztriális jellegű maradt), akik számára tehát bizonytalan volt, be tudnak-e tartósan épülni a város gazdasági szerkezetének megfelelő szintjeire. A háború fokozódó terhei, a gazdaság összeomlása, a fogyasztás mind jelentősebb visszaesése (ami éppen a vidéki városokban volt a legjelentősebb) elsősorban őket sújtotta, s az állam által nyújtott hitelekre sem számíthattak, bár a Magyar Hadi Hitelintézet Rt.-nak Miskolcon is alakult képviselete a Borsod-miskolci Hitelbank, a Miskolci Hitelintézet és a Kereskedelmi és Gazdasági Bank részvételével, sőt a világháború végén bizottságokat kívántak felállítani a tönkrement kiskereskedők és kisiparosok hitelellátása érdekében. 13 (Ennek megvalósulását azonban a leginkább rászorulók teljes fizetésképtelensége akadályozta.) S mindebből következően ezek a rétegek a hadseregszállítások s az ezekhez kapcsolódó, helyenként a tisztességes verseny kereteit meghaladó akciók előnyeit sem élvezhették. (Ez utóbbiak pontos meghatározása nem könnyű, s nem lehet feladatunk, igaz, szerepét sem tekinthetjük jelentősnek a miskolci izraelita cégek esetében. Csupán azért említettük, mert mégis táptalajul szolgálhattak a városban megjelenő kereskedelem- és liberalizmusellenes irányzatoknak, nézeteknek. Sőt a kamara azon deklarációjából, hogy a testület független minden politikai vagy társadalmi nézettől és irányzattól, az ellene is megerősödő támadásokra következtethetünk. 14 ) A nehéz helyzetbe kerülő kisegzisztenciák segélyezését, különböző formában történő támogatását több miskolci testület vállalta. A kamara többször hangsúlyozta, hogy az elszegényedő kiskereskedők és kisiparosok érdekeit is képviselni kívánja, illetve szükségesnek tartja megerősítésüket az új vállalatok alapításának támogatása helyett. (Ez az izraelita és keresztény kispolgárságra egyaránt vonatkozott.) Ezért fordult több ízben a kormányzathoz segélyekért, magára vállalva ennek elosztását, továbbá egy segélyalapot is létrehozott, és szorgalmazta, hogy a hadból visszatérő kisegzisztenciák külön állami támogatásban és kamatmentes kölcsönökben részesüljenek. 15 A Miskolci Kereskedelmi Testület ugyancsak fontosnak tartotta a kis- és középkereskedők támogatását. (A szervezet tagjainak döntő többségét izraeliták alkották.) Sikerült elérnie, hogy a miskolci fűszerkereskedők a polgármestertől hatósági lisztet, cukrot és kávét kapjanak (ez a város politikai vezetésében való befolyását jelzi, s e fontos cikkek elosztása ily módon visszakerült a kereskedőkhöz), illetve, hogy az önálló kereskedők szolgálati beosztásukat helyben kaphassák meg. 16 (Ez az eredmény, bár csupán tartalékos tisztként 57 izraelita vonult be, és 191 miskolci zsidó katona elestéről van tudomásunk, szintén táptalajul szolgált a jobboldali sajtó számára, amely szerint a miskolci zsidóság nem vett részt a harcokban. 17 ) A testület elnöke, Neumann Adolf pedig egy pénz12 KUegy. 1914., 1916., 1918. (Uo.) 13 KUegy. 1915., 1918. (Uo.) 14 KUegy. 1914. (Uo.), illetve Jelentés a miskolci Kereskedelmi Testület 1915-16. évi működéséről. Miskolc 1917. E testület is utal egyes hadseregszállítók „bűnös manipulációira", amit hitelesnek tekinthetünk. 15 KUegy. 1915. (Uo.) 16 Jelentés a miskolci Kereskedelmi... (Uo.) 17 A Miskolci Ortodox Izraelita Hitközség... (Uo.) 292