A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

CSÍKI Tamás: Az I. világháború gazdasági hatásai, a miskolci izraelita nagypolgárság az 1920-as években

rövid ideig tudott fennmaradni, míg mások: általában az utóbbi kategóriába tartozók az 1920-as években is folytathatták tevékenységüket.) Az izraelita nagy- és középpolgárság jelentős csoportjainak gazdasági erősödése figyelhető tehát meg az 1910-es években, bár az állam által hozott, egyébként szükségszerű s a háború finanszírozásához elengedhetetlen intézkedések sorozata számos vonatkozásban ezek érdekeit sértette. Ezért ők azok, akik a különböző moratóriumok (pl. a fizetési kötelezettségek felfüggesztésének) feloldását szorgalmazták (igaz, ezt lassan és fokozatosan kívánták, tekintettel a vidék s a kispolgárság tőkeszegénységére), s az ő tőkeerejükre hivatkozva fordulhatott a miskolci kamara több ízben a kereskedőkhöz és az iparosokhoz hadikölcsönök jegyzése érdekében. (A 20 000, sőt a 10 000 korona feletti összjövedelmek hadicélokra való megadóztatását külön tervezték.) A kamara végül 40000 korona névértékű hadikölcsön jegyzését vállalta (6%-os kamattal), amihez az egyik legnagyobb s erőteljesen az izraelita tőkéhez kapcsolódó miskolci pénzintézet, a Borsod-miskolci Hitelbank támogatását nyerte el. (A bank vezérigazgatója, az említett Koós Samu éppen 1915-ben lett a kamara elnöke, miként az sem lehet véletlen, hogy ettől az időtől e bank kezelte a köztestület összes vagyonát s valamennyi bevételét.

9

) így a Hitelbank kockázat nélkül láthatta el rövid lejáratú (lombard) kölcsönnel a kamarát, amelynek a kamatai is igen kedvezőek voltak (csupán 4%). Alapítványi tőkéi felhasználásával az izraelita hitközség már 1914-ben ugyancsak jegyzett hadikölcsönt 34 400 korona névértékben, bár jövedelmei: pl. a hitközségi adók a tagok jelentős részének szegényedése miatt nagymértékben csökkentek; s az izraelita ipartársulat is 10 000 koronával járult a háborús kiadásokhoz, ami e testület szilárd anyagi helyzetét bizonyíthatja.

10 Az említett, elsősorban kereskedelmi vállalatok s az önálló szállítás biztosítása érdekében tiltakozott folyamatosan a kamara az árukészletek hatósági-központi elosztása, illetve a beszerzési és értékesítési szövetkezetek alapítása ellen, bár „Miskolc város tisztviselői és alkalmazottjai termelő és fogyasztási szövetkezetének" 1917-es megalakítását nem akadályozhatta meg. (A miskolci kereskedelem lehetőségeit egyébként közvetlenül befolyásolták a galíciai fronton elért hadisikerek, majd a vereségeket követő viszszavonulás; miként a városban felállított gyűjtőállomás, amely az Ukrajnával folytatott forgalmat kívánta fellendíteni, szintén a helyi cégek számára biztosított előnyöket.) Mindebből láthatjuk, hogy a kamara az állam szükségszerűen növekvő gazdaságirányító szerepével szemben, amely a hadigazdaság működésének egyik alapfeltétele, 1914 és 1918 között is a teljes gazdasági liberalizmust képviselte, ahogyan nem változott a vámszövetséggel kapcsolatos állásfoglalása sem, mivel (pl. 1915-ben) az Ausztriával kötendő kereskedelmi és forgalmi megállapodások ellen foglalt állást.

11 S elsősorban ezért üdvözölte a népköztársaság kikiáltását 1918 novemberében, amely nemcsak a politikai, hanem a teljes gazdasági önállóságnak: az önálló magyar vámterületen megvalósuló független kereskedelem-, ipar- és pénzpolitikának is az alapja. (Ugyanakkor jellemző a kamara tagjainak nagyfokú politikai alkalmazkodókészségére, hogy a testület korábban Ferenc Ferdinánd és Ferenc József érdemeit dicsőítette, majd IV. Károlyt méltatta, s az9 KI Jegy. 1915. (Uo.) 10 A Miskolci Ortodox Izraelita Hitközség Jelentése és Zárszámadása az 1914-es évről. Miskolc 1915., A miskolci Egyesült Izraelita Ipartársulat 100 éves történetének rövid ismertetése 1836-1936. Összeállította: Singer Manó, Rosenberg Mór. A Herman Ottó Múzeum Helytörténeti Adattára (a továbbiakban: HTD) 53.3568.1. 11 KUegy. 1915., 1918. (Uo.) 291