A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

CSÍKI Tamás: Az I. világháború gazdasági hatásai, a miskolci izraelita nagypolgárság az 1920-as években

AZ I. VILÁGHÁBORÚ GAZDASÁGI HATÁSAI, A MISKOLCI IZRAELITA NAGYPOLGÁRSÁG AZ 1920-AS ÉVEKBEN CSÍKI TAMÁS Az I. világháború gazdasági hatásai: a hadikonjunktúra, a termelés növekedése, majd ennek látványos összeomlása a vidéki városok, így Miskolc gazdaságát s a gazdaságban részt vevők lehetőségeit közvetlenül, illetve közvetett módon is befolyásolta (a pénz- és tőkekapcsolatok, a termelési és értékesítési kapcsolatok jelentős bővülése és szorossá válása következtében). A háború első éveiben jelentkező konjunktúrát elsősorban a tőkeerős kereskedelmi és ipari cégek, illetve a szilárd középvállalatok tudták kihasználni. Mindenekelőtt a terménykereskedéssel s általában a szállítással foglalkozók (az előbbiek többsége a Haditermény Rt. bizományosai közé került - a zsidóság egyébként Európa-szerte hosszú idő óta fontos szerepet vállalt a hadseregek ellátásában), illetve azok a könnyűipari vállalatok (s a nekik bedolgozó kisiparosok: szabók, cipészek stb.), amelyek ugyancsak a katonaság felszerelésének biztosítása révén juthattak gyorsan bővülő piacokhoz. (A Kereskedelmi és Iparkamara nem eredménytelenül fáradozott azért, hogy a miskolci iparosok újabb és újabb állami megrendelésekben részesüljenek.

1

) S éppen ezekben a gazdasági ágazatokban és tevékenységi formákban volt a miskolci izraeliták szerepe, immár hagyományosan, a legjelentősebb; s ha ehhez hozzátesszük, hogy e felekezet mobilitása, alkalmazkodókészsége a legdinamikusabb a háborús gazdaság törvényszerűen gyorsan változó konjunkturális feltételeihez, akkor nyilvánvaló, hogy a zsidó nagy- és a középpolgárság egy része első számú haszonélvezője lehetett a háborús években kínálkozó lehetőségeknek, amely gyors tőkefelhalmozást s további gazdasági erősödést biztosított a számukra. (Mindehhez alapfeltételként megfelelő tőkeerőre is szükség volt.) Ezt támasztják alá a világháború alatt alakult kereskedelmi és iparvállalatok. A miskolci izraelita nagypolgárság egyik legjelentősebb képviselője, Neumann Adolf alapította meg 1918-ban a Tiszavidéki Műmalom és Mezőgazdasági Rt.-t 5 millió korona alaptőkével, zsidó igazgatósági és felügyelőbizottsági tagokkal, amely hamarosan érdekkörébe vonta a Szikszói Gőzmalom Rt.-t.

2 (Neumann az alapítással már a háború utáni időszakra is gondolt, amit bizonyít pl., hogy fontos szerepe volt a Magyar Őstermelő Rt. létrehozásában, amely nemcsak a mezőgazdasági iparban, hanem a mezőgazdaságban is érdekelt volt több ezer holdas mintagazdasága megszervezésével.) Ugyancsak jelentős földbirtokokkal rendelkezett Műnk Soma, aki az 1917-ben alapított Miskolci Konzerv* E tanulmány kapcsolódik az Évkönyv előző évfolyamaiban megjelent írásokhoz, amelyekben a miskolci zsidóság: a nagypolgárság, illetve a kis- és középpolgárság dualizmus kori gazdaságtörténetét vizsgáltuk. Vö.: Csíki Tamás: A miskolci zsidóság térfoglalása és az izraelita nagypolgárság a dualizmus évtizedeiben. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve XXXII. k. (Szerk.: Veres László-Viga Gyula) Miskolc 1994. 295-305., Uő.: A miskolci zsidó kis- és középpolgárság az I. világháborút megelőző évtizedekben. A HOM Évk. XXXIII-XXXIV. (Szerk.: uők.) Miskolc 1996. 409-422. 1 A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara Jegyzőkönyvei (a továbbiakban: KUegy.). 1915. (IX. 201. A Kereskedelmi és Iparkamara iratai. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár.) 2 Magyar Pénzügyi Compass (a továbbiakban: MPC) 1922-23. II. rész Vidék-külföld magáncégek. Szerk.: Kormos Gyula Bp. 1923. 1205. 289