A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

GYULAI Éva: Négyesi Szepessy János (†1746) és Zsigmond (†1768) halotti zászlaja a Herman Ottó Múzeum Történeti Gyűjteményében

amely az elhunyt vitézi érdemeit hirdette. Mind az epitáfiumcímert, mind a halotti zászlót mint a vitézi temetések és halottkultusz emlékeit tekinthetjük, a kisfiúnál azonban inkább az apa vitézi tevékenységét ismerték el a halotti zászlóval, mintegy megelőlegezve azt a sorsot, amely a kapitány fiára várt volna a 17. századi végvárakban. A lovagi, vitézi temetések kellékeiből, a főurakat kísérő fekete és aranyos zászlókból - úgy tűnik - a 18. századi nemesi gyász reprezentációjában csak egy maradt meg, az arannyal díszes zászló, de a halott alteregóját képviselő fekete sem tűnt el teljesen, megmaradt a zászló színében. A korabeli gyászszertartások azonban még ismerték a színes temetési zászlót is, hiszen Halász Péter ezredest 1741-ben fecskefarkas, aranyhímzéses világoskék halotti zászlóval temették a zászlóról fennmaradt, s a millenniumi kiállításon bemutatott akvarell tanúsága szerint. A zászló egyik oldalán a családi címer és rövid felirat, a másik oldalán a vitézi halál hosszabb latin nyelvű narrátiója.

48 A Szepessyek fekete halotti zászlain a főúri zászlók skófiumát arany festékkel pótolták, bár a 17. századi halotti zászlókon is gyakran alkalmaztak festési, amely kevésbé pompás, de gyorsabb módja a zászló díszítésének. A Szepessy-zászlókon mind a címert, mind az epitaphiumot, sőt a növényi ornamentikát is vörössel árnyalt arany festékkel festették. Az arany mint uralkodó szín nemcsak az ünnepélyesség koloritja, hanem az eredeti főúri-vitézi zászlók aranyhímzéseinek emléke is. A katonai pompa hangsúlyozásának jele lehet az is, hogy a Szepessyek mint katonai testületek reprezentánsai jelennek meg a zászlók epitaphiumán, pedig a templomi temetés alkalmával mint egyházi hivatalok viselőiről, sőt mint donátorokról is megemlékezhettek volna róluk. Szepessy János különben 1717-ben a Borsod megyébe beütött tatár sereg elleni nemesi felkelősereg élére állt.

4 így a fecskefarkas halotti zászló Zsigmond temetésén az uralkodó hadseregének, a Gyulay-ezrednek hadizászlaját, Jánosnál pedig a vármegyei zászlót illetve a borsodi nemesek insurrectiós zászlaját is képviselhette. A gyalogosezredeknek egyébként 1743 előtt nem volt állandó, előírásszerű zászlajuk, 1743-45 között négyszögletes, fehér, a Szűzanyát (Immaculatát) ábrázoló hadizászlót viseltek, melyekből nem maradt fenn példány a közgyűjteményekben.

50 Borsod vármegye 1790-es fecskefarkas, kék selyemdamaszt, a vármegyei címert és a magyar korona felajánlásának jelenetét ábrázoló koronázási zászlaja azonban fennmaradt, s ma a Herman Ottó Múzeum Történeti gyűjteménye őrzi (leltári száma: HOM TGY 53.1541.1.) {18. kép). A halotti zászlók hadi jellege lehet a magyarázata annak is, hogy bár a nőktől sem tagadták meg a templomba való temetkezést, sírkövet, sőt még a temetésre készített halotti címereket sem, halotti zászlóval csak férfiakat temettek. A halotti zászlók és a hadi karrier, valamint a vármegyei szolgálat összefüggésére mutat egy 1704-ből származó temetési zászló, melyet Thaly Kálmán ír le 1869-ben.

51 Gyürky Ádám Rákóczi udvari lovas karabélyos testőrezredének ezredese volt, akit a fejedelem temettetett el hadi pompával. Hatalmas fecskefarkas vörös selyem funebrális lobogójának egyik oldalára együtt festették le a családi címert és a latin nyelvű epitaphiumot, valamint egy Horatius idézetet, a másik oldalra pedig Magyarország és Nógrád címere került, magyar és latin distichonban íródott sírversek közé. A halotti zászlóban itt két lobogót vontak össze, a vitéz temetési zászlaját és a hadi lobogót. A címeres fekete zászlónak a 18. századi vitézi temetésen való megjelenését egy korabeli ábrázolás illusztrálhatja. Károlyi Ferenc generális 1758-as végtisztességén fel47 Uo. 169-171. 48 SzendreiJ., 1896. 3367. sz. 49Nagyi, 1863. X. köt. 673. 50 Csákváryné Kottra Györgyi szíves közlése, melyet ezúton is megköszönök. 51 Thaly K., 1869. 211