A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

GYULAI Éva: Négyesi Szepessy János (†1746) és Zsigmond (†1768) halotti zászlaja a Herman Ottó Múzeum Történeti Gyűjteményében

bontották, de a mai templom fala őrzi a korábbi épület homlokzatának feliratát: ,JEzen hajlék megújításáról gondoskodott négyesi Szepesi János 1713-ban"'. Thököly hívének, öreg Szepessy Pálnak fia, Szepessy János is fejedelmi szolgálatba állt, a Rákóczi-szabadságharc kezdetén a mozgalom és hivatalszervezet egyik legfontosabb, szakértelmet kívánó tisztségét kapja meg: 1703. november 10-én a tokaji postapátensben Rákóczi kinevezi a magyarországi és erdélyi posták föpostamesterévé, a fejedelmi udvarból indított címeres futárposták, az un. kurírok főnökévé. A postamester feladatává tették a postaállomások rendszerének kiépítését, amely igen vontatottan, nagy nehézségekkel haladt. Szepessy János nem volt képes a feladatnak megfelelni, egy 1706ban indult vizsgálat szerint Szepessy „a postásokat tudatosan megkárosította, járandóságukat csökkentette. A felszólalókat hatalmi szóval letorkollta, fenyegette, velük szemben megtorlással élt... összefoglaló jelentés készült a fejedelem számára, melynek alapján Szepessy Jánost leváltották és helyette Kosovics Márton máramarosi hadbiztost bízták meg a posta rendbetételével".

15 Szepessy utóda az erdélyi posta élén Orbán Balázs lett.

16 Szepessy János kétszer nősült, első nejétől, Girincsy Annától József és Lajos nevű gyermekei születtek, második feleségétől, Dőry Zsuzsannától László és Kata. Második feleségével a Szepessyekhez hasonló karriert befutott borsodi nemesi családdal került rokonságba, amely Miskolcon szintén kúriákkal, jelentős vagyonnal rendelkezett (7. kép). Zsigmond (fi 768) Szepessy Zsigmond, aki Szepessy János unokatestvérének, Istvánnak fia volt, pályáját nem vármegyei és állami hivatali poszton futotta be, mint rokona, hanem a katonaságnál. Szepessy Zsigmond a család ifjabbik ágából származott, melynek öreg Szepessy Pál testvére, Mátyás (f 1675) volt a megalapítója, akit szintén ott találunk Borsod vármegye szolgálatában. A Szepessy javak közül Visnyó minden bizonnyal őt illette, hiszen 1674-ben személyesen fordul panasszal az egri török hatósághoz, hogy visnyói jobbágyai nem engedelmeskednek neki, amint a Sáli Buling Basi, Eger föemingje által a visnyóiakhoz írt levélből kiderül: ,^4z magyar földesuratok, Miskolc városában lakos (!) Sépési Mattias ökeme, gyütt bé hozzánk emberséges Miskolc városi emberekkel, panaszt tenni, hogy nem akarjátuk böcsülni, mind penig szavát fogadni, így lévén, adjunk szabadságot, hogy felmennyen panaszt tenni az egri hatalmas vezérhez öuraságához. Mi ez egy úttal meg nem engedtük, hanem hagyjuk és ő szerint parancsoljuk, napot és órát ne várjátok, hanem földesuratokhoz Miskolc városában bemenjetek, minden jókat végezzétek. .."

17 A Miskolcon lakó Szepessy Mátyásnak feleségétől, Vass Erzsébettől két gyermeke született, Judit és István. Szepessy István táblabíró, majd 1692-ben a vármegyénél felállított, rendőri feladatokkal megbízott kapitányi hivatal vezetője, majd 1697-ben megyei főhadbiztos lesz. Katonai pályájának csúcsa, hogy megbízzák a szendrői vár kapitányi tisztével 1705-9 között. Fiainak - Zsigmond, István, Péter, Ferenc - nevét is fenntartotta a családi emlékezés, de a református egyház története is. 1893-ban a család egyik leszármazottja, N(égyesi) Szepessy Béla tanulmányt tesz közzé a Turul hasábjain a család leszármazásáról.

18 Ebben megemlékezik őséről, Szepessy István szendrői kapitány legidősebb fiáról, Zsigmondról is, aki testvéreihez hasonlóan (kivéve Ferencet) nőtlenül 14 VáradyJ., 1989.283. \5KamodyM

., 1982.216-218. \6KamodyM

., 1990.27. 17 Szendrei 1, 1886-1911. III. köt. 219. sz. 18 M Szepessy B., 1893. 197