A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)
PUSZTAI Tamás: Késő középkori épületek Muhiból – a periféria –
épületek méretben a főutca mentén feltárt késő középkori többosztatú lakóházak mögött 1996-ban előkerült gazdasági épületekkel mutatnak rokonságot. 26 Ezek a gazdasági épületek azonban építési technikájukat figyelembe véve, elmaradnak az itt bemutatottaktól. Egyedül az °37 épületet kapcsolhatjuk össze - a cölöpvázas fal legegyszerűbb régészeti megjelenése, valamint a belső tér sajátos osztása miatt - a főutca mentén talált gazdasági épületekkel. A nyugati fal tagolása miatt inkább gazdasági épületre gondolhatunk. Talán állattartás céljait szolgálta. 27 A másik két épület - az °23 és °43 falait nagy gondossággal készítették. Kiss Lajos a harmincas években Leveleken megfigyelt egy házat, mely a tűzhely elhelyezkedése miatt is közel áll az általunk bemutatott °23 épületéhez: Egy 3,9x2,85 méteres alapterületű földházat ír le, melyben nincs semmiféle tűzhely, csupán a ház falából kinyúló kemence. 28 Ebben a házban esetenként hatan laktak. Tíz éven keresztül használták, anélkül, hogy az épület belsejében külön tüzelőhelyet készítettek volna. 29 Az °23 épület tehát szolgálhatott lakóház céljára. Falainak gondos elkészítése is erre utal. Az °43 épületben már volt - ugyan igen halvány - nyoma annak, hogy volt benn is tüzelőalkalmatosság. Anélkül, hogy az °23 ház lakóinak társadalmi helyzetét megkísérelnénk párhuzamba állítani a Kiss Lajos által bemutatott leveleki ház lakóinak már idézett, 30 marginális helyzetével, felfigyelhetünk az °23 és °43 épületek szélsőséges, pontosabban településszéli helyzetére. Ha szembeállítjuk őket a 15-16. században már országosan elterjedt, de Muhi központi területein is megtalálható, többosztatú házakkal, tagoltabb településképet rajzolhatunk meg. A templom környezetének gazdagabb kőépületei 31 és az ezeket követő, szerényebb - a korabeli falusi feltárásoknál előkerültekkel megegyező 32 - de még többosztatú lakóházak jelentette tagolódás mellett a településszéleken megjelenő, a lakosság vagyoni differenciálódását mutató, egyhelyiséges lakóépületek is feltűnnek. 33 Az °43 épülethez hasonló falszerkezettel készített házak részletei kerültek elő a főutca mentén, a templomhoz képest ellenkező irányban mintegy 250 méterre, egy 16. századi többhelyiséges épület (°78) alatt {Laszlovszky-Pusztai-Tomka 1997, 146, 148. kép °78). 34 26 Laszlovszky-Pusztai-Tomka 1997, 146, 148. kép, °88 és °89 épületek. 27 Belényessy Márta kutatásai alapján a 14. századtól kezdődően már számolnunk kell az igavonó jószág istállózó tartásával (Belényessy 1956, 42, 50). Az épület belső osztása az állatok egymástól való elkülönítését is szolgálhatta. 28 Kiss 1936, 80, 10. ábra, 8. ábra 29 Kiss Lajos ezt úgy magyarázza, hogy a lakók alamizsnából éltek, mint írja „télen nyáron a szomszédoknál tartózkodtak" (Kiss 1936, 78). Tüzelőberendezés tehát - leírása szerint - a lakók marginális helyzete miatt nem volt a ház belsejében (de a házhoz azért kapcsolódott egy, tehát itt sem nélkülözték teljesen). 30 L. az előző jegyzetet! 31 Leszih Andor ásatásai során kőből készült épületek nyomai is előkerültek. 32 Laszlovszky-Pusztai-Tomka 1997, 146, 148. kép o79; o78; o74; o77; o81; o82; o87 33 „Evidencia, hogy a különböző mértékben földdel ellátott jobbágyok építményei anyagi minőségükben is különböztek" írja Balassa Iván (Balassa 1994, 10). Kétségtelen, hogy egy adott időben a különböző vagyoni helyzetű rétegeknél egy meghatározott területen más és más lakóházakkal találkozhatunk, de ezek nem külön fejlődési utakon alakultak, hanem ugyanannak a fejlődésnek a különböző szakaszait képviselik (Balassa 1994, 11). A helyiségek száma alapján a 15-16. században a házak között nem lehet időrendi különbséget megállapítani, elterjedésüket inkább a vagyoni helyzet, a bennük lakók száma határozta meg (Michnai 1981, 231). 34 Az említett két épületnek csupán a sarkai estek a feltárható területre. Ez alapján csupán valószínűsíthető, hogy az o43-hoz hasonlók lehettek. Ezeknek az épületeknek valamint környezetüknek a teljes feltárása esetén eldönthető, hogy a 15-16. század fordulóján hol húzódott a belső, többosztatú épületekkel, és csak azokkal beépített terület határa és hol kezdődött a „periféria". A 16. század rá következő időszakában azonban már e részleteiben kibontott két épület fölött is többosztatú házakat emeltek. 14