A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

RÉMIÁS Tibor: Miskolc mezőváros 18. századi lakóinak jogi státusa és rétegződése (a Miskolc monográfia vonatkozó fejezetének tervezete)

sen, későbbi összeírások arányaival igyekszünk bizonyítani a megadott viszonyszámok valósághoz közeli voltát. A továbbiakban pedig megvizsgáljuk, hogy az 1780-as években milyen egyházi szervezeti struktúrában helyezkedtek el a miskolci felekezetek tagintézményei. A miskolci római katolikusok az Egri Püspökség Miskolci Esperességéhez tartoztak. A miskolci anyaegyház fíliái voltak ekkor: a felsőzsolcai, a jenkei és a szirmai egyház. Városunk görög katolikus lakossága a Munkácsi Püspökség Borsodi Esperességéhez tartozott. A görög katolikusok kis lélekszáma miatt, ekkor még nem volt anyaegyházuk Miskolcon. Mater eklézsiájuk Görömbölyön volt, akihez fíliaként Miskolc mellett ott volt még Csaba, Diósgyőr, Kisgyőr, Mályi, Sály és Szirma görög katolikus hívő népe. A hasonló lélekszámú, de gazdasági erejénél fogva jelentősebb görögkeletieknek mater egyházuk volt Miskolcon. Eklézsiájuk a Karlócai Püspökség Karlócai Esperességéhez kapcsolódott. Miskolc fíliái voltak: Csat, Ónod, Sajószentpéter, Tiszakeszi, ahol mindössze négy-öt hívő tartozott hozzájuk. A miskolci reformátusok mater egyháza a Tiszáninneni Egyházkerület Alsóborsodi Egyházmegyéjéhez tartozott. Ugyanakkor a miskolci evangélikusok anyaegyháza közvetlen kapcsolatban állt a Tiszáninneni és Tiszántúli Egyházkerület Hegyaljai Egyházmegyéjével. Fíliái között találjuk Bábony, Csaba, Cserépfalu, Diósgyőr, Kacs, Kisgyőr, Kistokaj, Mezőkeresztes, Nagymihály, Nemesbikk, Noszvaj, Novaj, Nyék, Sály, Tibolddaróc, Vatta és Zsérc egyházait. A miskolci izraelitákról ilyen tekintetben nincs adatunk.

72 Annak ellenére, hogy a reformátusok és az evangélikusok pontos lélekszámát az 1786. évi adatsorban megadni nem tudtuk, most a pontosítás és a hiány betöltése érdekében egy másik, 12 évvel későbbi helyi összeíráshoz fordulunk segítségért. Miskolc város 1798. évi conscriptioja,

73 amellett, hogy családonkénti kimutatásban ismerhetjük meg a város lakosságát, kéményeinek, pincéinek számát, a lakosság felekezeti megoszlását is közli velünk. A felekezeti adatok elhelyezése és viszonyítása érdekében ismerkedjünk meg a kimutatás más részleteivel is. Ennek alapján 1798-ban Miskolcon 3562 ház, 3019 kémény, 1472 pince volt, melyet 3423 miskolci család használt vagy birtokolt. Ha a városban lakó 3423 családot tekintjük 100%-nak, akkor az 1084 nemesi család Miskolc társadalmának 31,67%-át jelentette, ami közel azonos a már korábban kimutatott kémény és pince összeírások arányszámával. Ebből adódóan a contribuens miskolci családok 2339-es adata a lakosság 68,33%-át tette ki. Az összeírás összegzésében fény derül a családok felekezeti megoszlására is. Ennek alapján a század vége felé Miskolc lakosságának 21,18%-a (725 család) római katolikus, 64,68%-a (2214 család) református, 7,92%-a (271 család) evangélikus felekezetű, 1,43%-a (49 család) görög katolikus vagy ahogy a forrásban szerepel, oroszok, 2,51%-a (86 család) görögkeleti ill. görögök és 2,28%-a (78 család) izraeliták, a forrás szerint zsidók voltak. Ez a számsor lehetővé tette számunkra, hogy ne csak lélekszámban, hanem családokban gondolkodva is fel tudjuk bontani Miskolc társadalmát felekezetekre. Központi táblázatunkban a következő idősík 1814 és 1816, amikor statisztikai kimutatás készült a városi lakosság felekezeteiről. Ehhez forrásként Debreczenyi Bárány Péter Borsod megyében elvégzett és közzétett statisztikáját használtuk fel. 0 a Munkácsi Püspökség 1814. évi és az Egri Érsekség 1816. évi schematizmusából nyerte a felekezeti adatokat. Eredményének helyességét bizonyítva, más évekből is vegyünk ki ada72 BarsiJ., 1991.49., 131., 137., 141., 143., 147., 150. 73 Bm. L. I. 52. vagy HOM HTD 74.423.150. vagy 75.53.52. 127