A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)

GALUSKA Imre: Vázlatok a Harangod-vidék református egyháztörténetéhez

templomáról nincsen tudomásunk. A Sajó és a Hernád összefolyásánál lévő Megyer, a Csanálos mellett Szerencs felé fekvő Irmár, 37 aztán a Tiszalúctól nyugatra egy ér part­ján, a sarkosan forduló országút mentén települt Sarkad: nem érték meg a reformációt, elpusztultak még a középkori falupusztásodás folytán. Ez utóbbi, általam feltételezett falunak kora Árpád-kori, I. Endre és Salamon idejéből való temetőjét dr. Kovács László tárta fel, amiről 1985. okt. 14-én Miskolcon beszámolt a Múzeumi Hónap alkalmával. Felfedezése a temető kétközpontúsága, amelyben a magyar falvak ősi tagozódásának (alvég - felvég), illetőleg az utraque jelzőjű ikerhelységek kettősségének a tükörképét látom. Ezt közöltem is a felfedezővel. A kettősség szerepe a nemzetségi társadalom ősibb fokán házasságszabályozás volt: egyik frátria a másikból házasodott. - Sarkad ősi Rákóczi-major; az ónodi uradalom megoszlása után az Erdődy-birtok lúci és kesznyéte­ni maradványának a felszabadulásig központja. Valószínűleg vizének, a Sarkad érnek elégtelensége következtében sorvadt el. A valahai bekecsi templomot is egy előző templom köveiből építették. Legneve­zetesebb a harangodi templomok között, mert felszentelésének lefolyását Szenczi Mol­nár Albert, a zsoltárfordító írta meg és nyomtatta ki Kassán 1625-ben. Sajtó alá rendezte ebben a könyvben az év első napján a consecratio alkalmával elhangzott ige­hirdetéseket. Micsoda türelem volt a régiekben, és szomjúság az Isten Igéjére! - ámul Esze Tamás, a teológus történetíró, mert Szepsi Mihály esperes avató prédikációja 32 nyomtatott oldal, az úrvacsoráról való rövid(!) tanítás 24 lapra terjed, a délesti prédiká­ció terjedelme 36 oldal, s 16 a latin orációé. Igaz, a régiek lelki és minden szellemi igé­nyük kielégítését az igehirdetés hallgatása által nyerték, s a prédikáció nemes szóra­kozáshoz is juttatta őket. Szenczi Molnár Albert, Esze Tamás egyháztörténészünk nyomán emlegetett köny­vében nem csupán a bekecsi ünnepély lefolyását írja meg pontosan, hanem megtudjuk belőle azt is, hogy milyen volt a templom belseje. - Tele volt írva igékkel és környörgé­sekkel! „Úgy látszik - idézem itt most már szóról szóra Esze Tamás történetírónkat -, ebben az időben még az egyháznak küzdenie kellett a képkultusz ellen, s a képeket igékkel, könyörgéseket tartalmazó táblákkal helyettesítették." 38 Nem érdektelen, hogy az írással való díszítésben - amennyiben ez általános volt abban a korban - a reformá­tus templom megegyezett a mecsettel. A megyaszói, középkori eredetű templomnak pedig, azon kívül, hogy kiállításo­kon látható festett mennyezete országos hírű, az a nevezetessége, hogy bástyás kerítés­sel övezett templom, erődtemplom. Talán még nem haltak ki mind, akik emlékeznek a kerítése bástyájában őrzött szakállas puskára. Esze Tamást idézem újra, kinek a szeren­csi templom keltette gondolatait pontosan el lehet mondani a megyaszói templomerődre nézve is: „A templomot körülölelő kerítés a magyar történelem szenvedésekben gazdag év­tizedeire emlékezteti a késő utódot. Itt húzódott a török hódoltság határvidéke, s rövid időközöket nem tekintve, mindig bizonytalan volt, ki itt az úr: a magyar-é vagy a török. 37 Dongó Gyárfás Géza: Zemplén a Váradi Regesztromban. Adalékok Zemplén vármegye törté­netéhez. 1910. 8-9. A nevezetes középkori okmányban egy 1219-i eset kapcsán Berzék, Gesztely és Harkány, Harangod vidéki helységek között szerepel Homár nevű falu is. Karácsonyi János és Dongó Gy. G. egyező vé­leménye szerint ez nem más, mint az Abaúj megyei Vilmány. Viszont a titokzatos falunevet Újcsanílos földrajzi nevei között én Irmár alakban megtaláltam. Egy határrész neve ez a községtől keletre egy ér járta helyen, mely terület pontosan egybevág az okmányból látható környezettel. 38 Esze Tamás: Egy 330 éves emlékkönyv. Az Út, 1955. VIII. évf. 23. sz. 631

Next

/
Oldalképek
Tartalom