A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)

GALUSKA Imre: Vázlatok a Harangod-vidék református egyháztörténetéhez

templomáról nincsen tudomásunk. A Sajó és a Hernád összefolyásánál lévő Megyer, a Csanálos mellett Szerencs felé fekvő Irmár,

37 aztán a Tiszalúctól nyugatra egy ér partján, a sarkosan forduló országút mentén települt Sarkad: nem érték meg a reformációt, elpusztultak még a középkori falupusztásodás folytán. Ez utóbbi, általam feltételezett falunak kora Árpád-kori, I. Endre és Salamon idejéből való temetőjét dr. Kovács László tárta fel, amiről 1985. okt. 14-én Miskolcon beszámolt a Múzeumi Hónap alkalmával. Felfedezése a temető kétközpontúsága, amelyben a magyar falvak ősi tagozódásának (alvég - felvég), illetőleg az utraque jelzőjű ikerhelységek kettősségének a tükörképét látom. Ezt közöltem is a felfedezővel. A kettősség szerepe a nemzetségi társadalom ősibb fokán házasságszabályozás volt: egyik frátria a másikból házasodott. - Sarkad ősi Rákóczi-major; az ónodi uradalom megoszlása után az Erdődy-birtok lúci és kesznyéteni maradványának a felszabadulásig központja. Valószínűleg vizének, a Sarkad érnek elégtelensége következtében sorvadt el. A valahai bekecsi templomot is egy előző templom köveiből építették. Legnevezetesebb a harangodi templomok között, mert felszentelésének lefolyását Szenczi Molnár Albert, a zsoltárfordító írta meg és nyomtatta ki Kassán 1625-ben. Sajtó alá rendezte ebben a könyvben az év első napján a consecratio alkalmával elhangzott igehirdetéseket. Micsoda türelem volt a régiekben, és szomjúság az Isten Igéjére! - ámul Esze Tamás, a teológus történetíró, mert Szepsi Mihály esperes avató prédikációja 32 nyomtatott oldal, az úrvacsoráról való rövid(!) tanítás 24 lapra terjed, a délesti prédikáció terjedelme 36 oldal, s 16 a latin orációé. Igaz, a régiek lelki és minden szellemi igényük kielégítését az igehirdetés hallgatása által nyerték, s a prédikáció nemes szórakozáshoz is juttatta őket. Szenczi Molnár Albert, Esze Tamás egyháztörténészünk nyomán emlegetett könyvében nem csupán a bekecsi ünnepély lefolyását írja meg pontosan, hanem megtudjuk belőle azt is, hogy milyen volt a templom belseje. - Tele volt írva igékkel és környörgésekkel! „Úgy látszik - idézem itt most már szóról szóra Esze Tamás történetírónkat -, ebben az időben még az egyháznak küzdenie kellett a képkultusz ellen, s a képeket igékkel, könyörgéseket tartalmazó táblákkal helyettesítették."

38 Nem érdektelen, hogy az írással való díszítésben - amennyiben ez általános volt abban a korban - a református templom megegyezett a mecsettel. A megyaszói, középkori eredetű templomnak pedig, azon kívül, hogy kiállításokon látható festett mennyezete országos hírű, az a nevezetessége, hogy bástyás kerítéssel övezett templom, erődtemplom. Talán még nem haltak ki mind, akik emlékeznek a kerítése bástyájában őrzött szakállas puskára. Esze Tamást idézem újra, kinek a szerencsi templom keltette gondolatait pontosan el lehet mondani a megyaszói templomerődre nézve is: „A templomot körülölelő kerítés a magyar történelem szenvedésekben gazdag évtizedeire emlékezteti a késő utódot. Itt húzódott a török hódoltság határvidéke, s rövid időközöket nem tekintve, mindig bizonytalan volt, ki itt az úr: a magyar-é vagy a török. 37 Dongó Gyárfás Géza: Zemplén a Váradi Regesztromban. Adalékok Zemplén vármegye történetéhez. 1910. 8-9. A nevezetes középkori okmányban egy 1219-i eset kapcsán Berzék, Gesztely és Harkány, Harangod vidéki helységek között szerepel Homár nevű falu is. Karácsonyi János és Dongó Gy. G. egyező véleménye szerint ez nem más, mint az Abaúj megyei Vilmány. Viszont a titokzatos falunevet Újcsanílos földrajzi nevei között én Irmár alakban megtaláltam. Egy határrész neve ez a községtől keletre egy ér járta helyen, mely terület pontosan egybevág az okmányból látható környezettel. 38 Esze Tamás: Egy 330 éves emlékkönyv. Az Út, 1955. VIII. évf. 23. sz. 631