A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)

BORSOS Balázs: Az Akasztó homoktól a Zsaró érig (A Bodrogköz természeti környezete a folyószabályozások idején (1840-1910)

a körülötte levő vízről: Felső Detka sziget, Vég tó sziget (Karád), a szomszédos faluról: Karosi szigetek (Karcsa) vagy tulajdonosáról: Pap sziget (Kisgéres), Poth sziget (Őrös). Zátony. A vízfolyás medrében időszakosan összehordott homok, illetve iszap, mely a vízből még alig emelkedik ki és a növényzet is éppencsak megtelepedett rajta. Ezt jelzi, hogy helynévként leggyakrabban egyedül áll, még nem kapott tulajdonságát jellemző előtagot: Zátony (Bácska, Rad, Szerdahely, Szinyér, Szomotor, Vécs, Bércei), vagy Zátonyok (Zétény). Legfeljebb földrajzi helyét jelzik: Gothárd megetti zátony, Szoros zátonya (Lelesz), Alsó zátony (Rad, Szerdahely). Az odahordott iszap színére utal a Sötét zátony név (Zétény). Veszélyeztetettsége miatt csak legelőként vagy rétként használható. Növényzetére és használójára utaló nevek is vannak: Füves zátony (Lelesz), Bíró zátony (Lelesz-Polyán). Szög. A folyóvíz kanyarulatai által körülölelt terület. A Bodrogköz öt jelentős vízfolyásának valamelyike érinti az egyes helységek határát, s rengeteg ér is van. így nem csoda, hogy számtalan helynévben fordul elő. Akad, hogy egy kisebb vízfolyásról kapja nevét: Zabos ér szög (Dobra), vagy azt jelölik, hogy holtág van mellette: Kár szög körüli tó (Lelesz-Polyán). Legtöbb esetben azonban jellegzetességéről: Mogyoró szög (Karos), helyzetéről: Csernyi szög (Királyhelmec), tulajdonosáról: Kisbíró szög (Láca) stb. kapta nevét. Hasonló helyet jelent a zug: Fűzfa zug (Sárospatak), a szug: Kesely szug (Szentes), Ördöngös szug (Agárd), és a szugoly: Kováts szugoly (Bélly), Gát szugoly (Luka). Oldal. Földrajzi helyhatározó, hegyeknek, gorondöknak, homokoknak, azaz pozitív térszíni formáknak lentebbi, átmeneti részét jelenti, illetve vizek, erdők és egyéb területek melletti részt jelöl. Nevében szerepelhet a névadó hely is: Füzes ér oldal (Bácska), Nagy tó oldal (Dobra), Nagy Bak hegy oldal (Szerdahely), Kortsmáros homok oldalába (Rad), de le is kophat: Nyárjas erdő - Nyárjas oldal (Szerdahely), Kánás e

tó - Kánás oldal (Szerdahely). Máj. Dél felé néző hegyoldal. Területünkön igen ritka: Szőlő máj homok (Karos), Hosszú máj (Kisfalud és Keresztúr). Fark. Pozitív térszíni formák, tavak vagy területrészek elkeskenyedő vége: Malom ér fark (Karád), Juh tó fark (Lelesz-Polyán), Csipkés hegy fark (Nagykövesd), Telek fark (Ricse), Hosszak farka (Szentes). Hyen helyet jelent sok esetben a vég is: Varga tó vég (Királyhelmec), Nyárjas vége (Bácska), Falu vég (Szolnöcska), Hegy vég (Királyhelmec). A pozitív térszíni formák sokkal jelentősebbek az ártéri haszonvételben, mint a negatívak - a víznevek kivételével. Ezért a negatív formák aüg is szerepelnek a névanyagban. Völgy. A vulkanikus dombok vidékén a hegyek között húzódó, általában vízerózió által létrejött bemélyedést jelent: Hideg völgy (Királyhelmec, Szerdahely, Ardó, Olaszi), Bodó völgy (Nagykövesd). Az ártér környékén szélesebb, mélyebb terület, amely lehet a homokdombokba, platókba vágódott alig 1-2 m szintkülönbségű bemélyedés is. Ilyen a Völgybe járó földek (Kaponya), Hideg völgy (Ricse), Sötét völgy, Tökös völgy (Balsa), Fás völgy (Vencsellő), Karcon völgy (Bércei). Vápa. Keskenyebb bemélyedést jelöl, pl. Papseggi vápája (Szerdahely) és Feketéné vápája (Nagygéres). Két azonos magasságú térszín közötti alacsonyabb átjárót jelölhet a Szurdok (Királyhelmec), a Szows (Lelesz), hirtelen kimélyülést a Szakadék (Olaszliszka), Cser szakadék (Királyhelmec). Időszakosan vizet szállító völgyet jelöl a Nagy Aszó

56 helynév (Vencsellő), s talán gyakrabban vizet hordó árkot az Or ér.

51 A Gorád (Kisfalud), Ga56 Takács Lajos 1980. szerint az Aszó helynév inkább az irtással, a kéreg lehántásával végzett fapusztító munkákkal áll kapcsolatban (135-143.) 57 Kiss L, 1988.

1. 283. 293