A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)

BORSOS Balázs: Az Akasztó homoktól a Zsaró érig (A Bodrogköz természeti környezete a folyószabályozások idején (1840-1910)

radnya (Agárd), Garadka (Karád) jelenthet vízmedret, árkot is.

58 A torok egy kisebb bevágódás csatlakozása egy nagyobbhoz: Fösvény torok (Luka). Gödör. Kerekded, üstszerű, kis területű mélyedést jelent. Általában a kifolyó árvíz nyoma: Gödör (Rad, Kiscigánd). A kisebbet Gödöcsnek hívják (Láca). Ha területe vagy környéke művelés alá vethető, már nevet is kap: Lakatosné gödre (Nagygéres), Janka gödri (Sárospatak), Homokos gödör (Nagycigánd). Gödör lehet a neve a vályogvetés alkalmával, vagy a szabályozás földmunkái alatt készített bemélyedésnek is.

59 Hagyás. Tisza hagyásnak nevezik a Tisza áradása alkalmával kivájt gödröket (Kiscigánd). Lyuk. A névanyagban szinte csak Ravasz lyuk összetételben fordul elő (Királyhelmec, Semjén, Kisgéres, Nagygéres, Kistárkány), ezért lehet, hogy rókalyukat jelöl. Az egyetlen kivétel a Bába lyuka (Láca). Fenek, fenék. Sekély, időszakosan kiszáradt tavak medrének középső részét mondják fenéknek.

60 Ha kiszárad, rétnek, legelőnek használható. Tavat jelöl a Köles fenék, Péter fenék (Luka), Nagy fenék (Szerdahely), rétet a Sásas fenek (Alsóberecki), Széles fenek (Luka), Fenek (Szolnocska), Zsidó gerind alatti fenek (Vajdácska), Kereszt fenek (Keresztúr), Szabad fenek (Olaszliszka), legelőt a Köles fenek (Karos), szántót a fenékről elnevezett, de csak a környékén levő Szög fenek (Kistárkány) és Fenék szeg (Boly). Lapos, lapis, lapác. A teljesen kiszáradt és sík tómedret mondják laposnak. Keresztúr kivétel, itt a Nagy és Kis Lapis: szőlőhegy. A laposokat általában már művelésbe vonták, a vizsgált korszakban csak a királyhelmeci Nagy Lapis tó maradt állandó vízfelületnek, a Felső lapos (Bélly), Lapos (Karos), Nagy bánti lapos, Kis bánti lapos (Láca), Beleeső lapos, Kis lapos (Keresztúr) rét, a Nagy Lapos (Ricse) legelő, sőt a Lapos (Rozvágy) és a Felső lapos, Török lapos, Középső lapos (Viss) és a Nagy lapos (Zalkod) már szántóként van számon tartva a földkönyvekben. A lapác lapályt, sík vidéket jelent:

61 Szabó lapáca (Karád). Part. Az egykori és állandóan folyó vizek medrének szélét:

62 Sziget part (Lelesz), Hót Tisza part (Kistárkány), Hajó ér part (Szolnocska), Erge part (Nagycigánd), illetve az ártér és a homokdombok közti peremet

63 jelenti: Magas part (Karcsa), Puala part (Lelesz), Magos part (Olaszi), Szálas part (Petrahó). Éghajlat A Bodrogköz éghajlatára az óceáni hatás gyengülése, a kontinentális hatás erősödése jellemző.

64 Emiatt a földrajztudomány meghatározása szerint mérsékelten meleg, száraz, jelentős vízhiánnyal küzdő terület.

65 Ez a helyzet azonban részben az utóbbi évszázad klíma- és környezetváltozásának is eredménye, mert a 60-as években még aránylag kedvező vízellátottságú területként írták le, 75-100 mm csapadékhiánnyal,

66 a 58 TESz I. 1027. 59 Kováts D., 1984. 231. 60 Réfi Oszkó M., 1987. 27. 61 TESz II. 721. 62 Kováts D., 1985.74. 63 Zelenák /., 1982. 135. 64 Bogoly!., 1984. 16. 65 Marosi ^Somogyi S., 1990. 165. 66 Marosi S.-SzilárdJ., 1969.41. 294