A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)

BORSOS Balázs: Az Akasztó homoktól a Zsaró érig (A Bodrogköz természeti környezete a folyószabályozások idején (1840-1910)

a Tündér hányás (Kistárkány), mely „nevét onnan vette, hogy egy éjjel épült a Tisza kiszakadás védelmére közerővel".

44 Domb. A hegynél kisebb és alacsonyabb, de még minden időben árvízmentes kiemelkedés neve, emiatt állandó megtelepedésre is alkalmas. Az egész területen használatos név, de igen kevés van belőle, pl. Mikonya domb (Agárd), Sümeg dombja (Kiscigánd), Tálas domb (Pacin), Dula domb (Olaszliszka). A társadalmi életben betöltött szerepét a hasznosítására utaló nevek bizonyítják: Temető domb (Királyhelmec), Kúti domb (Luka), Akasztó domb (Keresztúr), Kalodás domb (Nagytárkány). Magasabb fekvése miatt az elemeknek jobban kitett térszín: Örvény domb (Zalkod), Szeles domb (Vencsellő). Vissen az apróbb dombot dombocnak hívták (Dombocok, Északi domboc). Hát. A folyóvíz által lerakott hordalékból épül föl, emiatt vidékünkön igen elterjedt. A mederrel párhuzamosan futó, hosszan elnyúlt hátak aszimmetrikusak, a meder felőli részük magasabb.

45 Az állat (ló, marha) hátához hasonlít, mely nem a gerincet, hanem annak két oldalát jelenti, vagyis féloldalas.

46 Alacsonyabb, az árvizek megfuthatták, de egyes részei ármentesek maradtak. A névadásban majdnem mindig érhez vagy holtágból keletkezett tóhoz kapcsolódik: Piró ér hát (Agárd), Vér tó hát (Bélly), Tó háti földek (Alsóberecki), Alsó tó hát (Karád), Buda tó hát (Lelesz), Szúnyog tó hát (LeleszPolyán), Felső Nagy ér hát (Luka), Görbe tó hát (Rad), Latorca hát (Szolnocska), Dobos ér hát (Vajdácska), Telki tó hát (Zétény). Van, ahol a névadó víz neve már félig kikopott a használatból: Sebes hát (Ricse), Morotva hát (Leányvár). Másutt a hát tulajdonságairól kapta nevét: Száraz hát (Ricse), Hosszú hát (Zalkod). Gerind, gorond. A hát mellett a legelterjedtebb felszíni formát jelentő név a Bodrogközben. Andrásfalvy B. a Sárközben görönd névvel jelzett formákat az itteni goronddal tartja azonosnak. Szerinte ezek „az ártérből kiemelkedő kerekded halmok",

47 Réfi Oszkó M. szerint azonban a Rétközben „hosszúkás - emelkedett - helyek", s a folyókanyarulatokban lerakott hátakat jelentik.

48 A Bodrogközben a kataszteri térképek tanúsága szerint szintén hosszúkásak, s valószínű, hogy a kanyarulatfejlődéssel keletkező övzátonyokkal egyeznek meg. Keletkezéséről ugyanezt írja Andrásfalvy is.

49 Az övzátony-eredetet támasztja alá, hogy a legtöbb ilyen név az inkább vízjárta, a Bodroghoz, Tiszához közelebb eső helységekben van, egy részük nevében pedig a közeli víz neve is szerepel: Hót Kengyel tó gerindje (Karcsa), Tiszta tó gerindje (Karos), Ravasz ér gerind (Luka), Közép ér gerind (Ricse), Tekerés ér gerindje (Sárospatak), Farkas tó gerind (Karád). A gerind más földrajzi névhez is kapcsolódhat: Kis Bába homok gerindje (Karád), Égés oldal gerind (Luka). A nevek nagy részében azonban már a gerind önállóan szerepel: Nebáncsfa gerindje (Karcsa), Juhász gerind (Karád), Hornyai gerind (Luka), Nagy gerind (Nagycigánd, Pacin), Hosszú gerind (Ricse), Zsidó gerind (Vajdácska), Kolló gerind (Sárospatak). A gerind név változata, a gorond sokkal ritkábban fordul elő. Azt is lehet mondani, ugyanazt a térszíni formát másutt így nevezik. Csak Ricsén és Karcsán szerepel mindkét név (Hódos gorond - Kába gerind, ill. Farkas gorond - Nebáncsfa gerindje), csak a gorond szerepel Leányváron (Apró gorond, Magas gorond, Lábagy gorond, Kis Hályogos gorond, Nagy Hályogos gorond), Leleszen (Kéva gorond, Borzva gorond) és Őrösön (Nagy Kába gorondja). 44 Pesty E, 1864. Kistárkány 45 Réfi Oszkó M., 1987. 20. 46 Andrásfalvy B., 1975. 39. 47 Andrásfalvy B., 1975. 37. 48 Réfi Oszkó M., 1987.21. 49 Andrásfalvy B., 1975. 40. 291