A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)

BORSOS Balázs: Az Akasztó homoktól a Zsaró érig (A Bodrogköz természeti környezete a folyószabályozások idején (1840-1910)

Gorc. Hasonló a helyzet ezzel a névvel is. Jelenthet meredekebb kiemelkedést,

50 ami hordaléktorlat lehet, de valószínűleg ez is gorond, mert gorc helynév csak Pácinban és Nagygéresen fordul elő. Pácinban akad egy Nagy gerind is, de a nevek többsége gorc: Mester gorc, Márki gorc, Nagy gorc, Kis gorc, Ronyva gorc, Határ gorc, Káposztás gorc, akárcsak Nagygéresen: Márton gorc, Egynehány fa gorca, Császár gorc. Gerenda, korong. Szintén árvízmentes helyre utal. A Gerenda hát (Kiscigánd) nevét valószínűleg a gerind eredeti jelentéséről és hosszúkás alakjáról kapta. A Korong név több falu határából is ismert (Kiscigánd, Pácin) és jelzősen is előfordul: Nagy korong (Kiscigánd), Madaras korong, Hosszú korong (Szerdahely). A korong név a régi magyar nyelvben kerek erdőt jelentett,

51 s ez a kiemelkedés növénnyel borítottságára is utal. A korong név kerek jelentése a névadáskor elhomályosulhatott, másképpen nem érthető a két különböző alakú térszín összekapcsolása (Hosszú korong). Borda. Szintén a gorond hosszúkás, elnyújtott alakját idézi, szinte önmagyarázóan a Borda gorond (Leányvár), a folyóvízzel való kapcsolatot pedig a Vízi borda kiemelkedése (Karcsa). Győr, gyűr. Ezek a szavak a hajlított, görbe magaslatokra, buckákra, dombokra vonatkoznak.

52 Talán ez jelenik meg a Győr homok, Győr talló (Karád), Győri szög (Kistárkány), Gyürös homok (Karcsa) helynevekben. Bérc, gerinc, orom. Csak egy-egy helynévben fordulnak elő. Szintén jelentősebb kiemelkedéseket jelentenek: Négyfa bérc (Balsa) „emelkedettebb hely",

53 Magas orom (Luka), Nagy gerinc (Őrös). Homok. A Bodrogközben a pozitív felszíni formákat jelölő nevek közül ez a legelterjedtebb, több található belőle, mint a többiből együttvéve. Nemcsak kiemelkedést, de talajtípust is jelent. Homokdombos területeken változatos és jól tagolható felszíni formakincse miatt az egyes dűlőket előszeretettel különböztették így meg, s adták nekik a homok nevet. A gerind, gorond sohasem homokos (P). (A zárójelben levő nagybetűk A-tól S-ig az adatközlőket jelentik. A betűk feloldását lásd az adatközlők felsorolásánál.) Előnevét méretéről, alakjáról, tulajdonosáról vagy egyéb természeti tulajdonságairól kapta. Pl. Úszó homok (Kiscigánd), ami valószínűleg azt jelentette, hogy a jószág rá csak a lápba vágott víziúton juthatott ki. Sokszor a mellette levő vízről kapta a nevét: Arany tó homok (Karos), Fehér tó homok (Lelesz-Polyán), Sebes homok (Szolnocska). Jellemezték kopárságát: Poros homok (Pácin, Vajdácska), Kopasz homok (Pácin), Kopár homok (Kistárkány), Ritka homok (Kisgéres), Futó homok (Nagyrozvágy), felszínét: Gombodás (gombócos)

54 homok (Kaponya), Púpos homok (Lelesz), Hegyes homok (Őrös). Sziget. A folyó- és állóvizek által körülölelt kiemelkedés, bár régebben jelentett mocsárból kiemelkedő dombot, halmot, erdőt és ligetet is.

55 Vidékünkön ezt igazolhatja, hogy olyan községeknek határában is van sziget helynév, amelyek nem az öt folyó valamelyike mellett települtek (Láca, Cséke, Ricse, Semjén). A sziget név gyakran önmagában is helynév volt: Szigetek (Karcsa), Sziget tó, Sziget part, Sziget fark, Szigetköz (Lelesz - a leleszi Sziget valójában a Tice egy lefűződött holtága által csaknem teljesen körülölelt terület), Szigeti rét (Cséke), Sziget (Olaszi, Kenézlő, Zalkod). Kaphatta nevét 50 KovátsD., 1984.231. 51 TESzII. 580. 52 Andrásfalvy B., 1975. 40.; Kiss L., 1988. I. 549. 53 PestyK, 1864. Balsa. 54 TESz I. 1073. 55 Andrásfalvy B., 1975. 36. 292