A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)

BORSOS Balázs: Az Akasztó homoktól a Zsaró érig (A Bodrogköz természeti környezete a folyószabályozások idején (1840-1910)

(Királyhelmec), Berek hát (Sárospatak), néhányszor jelzővel is: Kovács berke (Semjén), Jarkó berke (Véke), Szarka bereg (Olaszliszka). Gyér növényzetű, alacsonyabb cserjékkel borított vidék a fenyér (fennyes). Előfordul mint Fenyér (Agárd, Dámóc, Zalkod, Balsa), Fenyír (Olaszliszka), Fennyes (Semjén). Fenyér a neve a Bodrogközben egy fűfajnak is, azon szállítják a halat a piacra, hogy össze ne törjön.

146 A helynevekben szerepel a cserje: Cserjék megett (Dobra), Cserjés (Kisfalud), Cserjési rét, Felső cserje (Sárospatak) és a bokor szó is: Bokrok (Balsa). Szintén bokros helyet jelenthet a sövény is: Dinnyés sövénye (Kiscigánd), Nagy Sövenyő, Sövenyő hát, Csernyi sövény szög (Lelesz-Polyán), Sövény ér (Luka). A haraszt „nevezetét vette a haraszt fűtől".

147 „Sok dudva volt ott, mert sok volt a homok rajta. Inkább csak harasztot termett" (S). A haraszt tehát gazos, füves területet jelent. Gyakran előfordul a helynevekben mint Haraszt (Vajdácska, Olaszliszka, Szentes, Nagygeres), Harasztos (Karcsa, Luka, Pacin, Kisrozvágy), Haraszka (Bélly), vagy jelzővel Szél haraszt (Pacin), Hosszú haraszt (Szerdahely), Kereli haraszt (Nagygeres). Pesty F adatközlője szerint „gyepes teret" jelent a Gyáparos vagy Gyapáros helynév:

148 Kis és Nagy Gyáparos (Karcsa), Gyapáros (Nagykövesd, Pacin, Véke). Néhány füves terület (Kisfalud, Keresztúr), „mivel apró és hasznos füvet terem, nyerte a Tisza mező nevezetet".

149 A fű mint dűlő jelzője is előfordul: Füves úti (Bélly, Lelesz), Füves zátony (Lelesz), Füves homok (Vajdácska), Füves tó (Olaszliszka), Ödön fű (Olaszliszka). A gaz olyan későn kiszáradó helyet jelent, ahol csak tüzelőnek használható növények teremtek meg.

150 Más vélemény szerint egykori erdő maradéka.

151 Ilyen a Nagy Gaz (Boly), Malom gaz (Zétény), Gazos rét (Józseffalva), Gazi rét (Olaszi), Gaz (Kiskövesd, Őrös), Gaz tava (Nagygeres), Széna gaz hát (Nagycigánd), Hosszú gaz alja (Szerdahely). Hasonlót jelenthet a lom:

152 Lom szög (Karcsa, Karos), Váradi lom (Nagygeres) és a csádé, csaté:

153 Csádé rét, Csádé tó (Szolnocska), Csátés ér (Keresztúr). Szintén értéktelen, szúrós gazokkal jellemezték a helynévadók a következő dűlőket: Hosszú tövis (Kisgéres), Fekete Tövisk szer (Bácska), Méhes tövisk oldal (Semjén), Tüskés ér (Sárospatak). Azok a vízi, vízkörnyéki növénytársulások, amelyek fákat nem tartalmaznak, a helynevekben rétként, lápként szerepelnek. A szomszédos Rétközben a rétet „a víztől ritkán szabaduló, s a szálasabb vízinövényeket csak foltosán termő helynek",

154 illetve „vízinövényekkel, náddal, kákával, gyékénnyel, sással benőtt, lassan mozgó vízzel borított területnek"

155 tartják, vagyis ott a rét nem azonos a kaszálóval.

156 A Bodrogközben azonban a legtöbb rét helynév alatt megjelenő területet ténylegesen kaszálóként, legelőként hasznosítottak, és a legnagyobb vízjárta, növényzetborította süllyedéket, a Hosszú146 Dankó /., 1972.461. 147 Pesty E, 1864. Szentes. Ui Pesty E, 1864. Pacin. 149 Pesty E, 1864. Bodrogkeresztúr; Bodrogkisfalud. 150 Réfi Oszkó M., 1987.29. 151 Kováts D., 1984.231. 152 Lom: száraz gally, rőzse (TESz II. 786.) 153 Csádé: csalit, cserjés, giz-gaz (TESz I. 465.). Ugyanakkor a csaté lehet növénynemzetség is (Schoenius L.) (Soó R. - Kárpáti Z. 1968. 721.) 154 Réfi Oszkó M., 1987. 28., idézi Nyárády Mihály meghatározását. 155 Kiss L., 1929. 6. 156 Réfi Oszkó M., 19887b. 28. 307