A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)

LÉNÁRT Béla: Népiskolák Borsod megyében (1867-1918)

megjelentek a nők is. Miskolcon pl. a községi, állami iskolákban a tantestület csaknem felét tették ki a tanítónők. c) Növelte az elhelyezkedési esélyeket az is, hogy a század elejétől a tanfelügyelet már nem hunyt szemet ama szélesen elterjedt gyakorlat felett, hogy a falusi népiskolákban a kézimunka, háztartástani ismeretek oktatását általában a tanítók diploma nélküli feleségei végezték némi díjazás fejében. Többtanítós iskola esetében ez a probléma egy tanítónő beállításával megoldást nyert. Sajnálatos, hogy a világháború milyen mértékben változtatott az egészségesnek tűnő arányokon, igazán ekkortól vert mély gyökereket a nők pedagógiai pályán való megjelenése a magyar alsófokú oktatásban. Összegzés: A néptanítók száma Borsodban - más megyékkel is összevetve - megfelelő mértékben nőtt, és relatív értelmezésünk szerint elegendő volt a törvényes előírások teljesítésére. A század elejétől megjelent a tanítónő-pedagógus is. Az ekkor kialakult 1/3-os arány a világháború következtében hamarosan eltolódott a nők irányába. II. A NÉPTANÍTÓK HELYZETÉT BEFOLYÁSOLÓ EGYÉB TÉNYEZŐK A számadatok puszta vizsgálata valójában nagyon keveset árul el a tanítói kar életét, helyzetét befolyásoló tényezőkről, amelyek közül legalább három meghatározó erejű volt: 1. A statisztikai adatok nem vonatkoztathatók el a nagyarányú szóródástól. 2. A tanítói képzettség körül kialakult zavaros helyzet hosszú időre meghatározta a tanítás-nevelés színvonalát. 3. Az előző két probléma igazi gyökere a néptanítói bérezés anomáliáiban kereshető. A továbbiakban kísérletet teszünk e három probléma rövid megközelítésére. 1. Már a népiskolai férőhelyek tüzetes vizsgálatánál is bebizonyítottuk, hogy a statisztikai átlagok mögötti szóródás nagy mértéke erősen befolyásolta a népiskolai oktatás helyzetét. Ugyanez a helyzet a néptanítói ellátottsággal is. Az alábbi néhány szélsőséges példa releváns erejű lehet: Gelej róm. kat. iskolájában 1876-ban 7 növendék, Hejőkeresztúr ugyanilyen iskolájában 9 növendék, Hejőszalonta róm. kat. iskolájában 6 növendék, Cserépfalun ugyanilyen iskolában 1883-ban 4 növendék tanult egy tanító keze alatt. A reformátusoknál Berentén ill. Mályiban 1885-ben 25, ill. 23 gyermek tanult. (Mályiban többször nem is volt tanító!) Ugyanakkor a katolikusoknál: Apátfalván 1873-ban 156 tanuló/l tanító, Felsőtárkányban 180 tanuló/l tanító, Várkonyban 156 tanuló/l tanító. A reformátusoknál pedig: Cserépfalu 1885-ben 339 tanuló/2 tanító, Alsózsolca 173 tanuló/1 tanító, Ónod 142 tanuló/l tanító. 398