A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)

BARSI Ernő: Táplálkozás a bükkaljai Sály községben a hagyományos gazdálkodás idején

csigatésztával) kezdődött, melyet kakasból vagy kappanból főztek, de egy kis disznóhúst is tettek bele gerincből, oldalasból, vagy az első lábából levágott csontos részből, az ún. katikönyökből. Utána következett a főtt hús uborkával, majd töltöttkáposzta, hurka, kolbász és sült pecsenye. Vacsorára hájas bogácsát is sütöttek. Vacsora közben, meg utána is aztán ment a poharazgatás. Az élet legünnepig alkalma a lakodalom volt. Ehhez készült a leggazdagabb, szinte pazarlóan gazdag ebéd és vacsora. Pl. Mészáros József és Horváth Judit 1977. júl. 12-én tartott lakodalmához a következő anyagokat használták fel: „A menyasszonyos háznál, Horvát Bertalanék portáján az ebédhez levágtak egy hárommázsás disznót, 80 darab aprólékot (baromfit). Az ebéd elkészítéséhez felhasználtak 400 Ft áru fűszert, éspedig: borsot (szegfűborsot, jóféle borsot, darált gömbölyű borsot), sót, piros paprikát, házi őrölt paprikát, majoránnát, szegfűszeget. Kb. 25 fej káposztát 500 darab töltöttkáposztához. Főztek 4 üst húslevest, két üst töltöttkáposztát. 13 és fél kilogramm csigatésztát, 40 kg rizst. A süteményekhez liszt, tojás, cukor, zsír, vaj, csokoládé kellett. Elfogyott 10 liter kisüsti pálinka, 2 hektoliter bor, 800 üveg sör, 1000 üveg márka. Azonkívül 2000 forintért vásároltak kendőket, surcokat a szakácsasszonyoknak, felszolgálóknak. Edényeket, evőeszközöket a mezőkövesdi kölcsönzőből hoztak 300 személyre. Az étrend a következő volt: húsleves csigatésztával, főtt húsok, töltöttkáposzta, paprikás hús rizzsel, sütemények, torták. A vacsora a vőlegényes háznál volt. Levágtak egy 180 kilogrammos disznót, 50 tyúkot, 5 kakast. Hurkát főztek 30 kg kásából. Vásároltak még 20 kg belsőséget, 20 kg oldalast. A segítőknek már a lakodalom előtti napon gulyáslevest adtak ebédre, a lakodalom napján lagzis levest egy darab hússal. Este pedig a 300 főnyi násznépnek, vendégeknek vacsorát adtak. A húsleveshez főztek 10 kg csigatésztát. A hús mellé 8 kg csőtésztát. Krumpli, zöldségfélék kerültek a háztájiból. Vásároltak fűszereket, csomagoló papírt a sátor asztalaira, krepp papírt 300 forintért. Vettek négy hektoliter sört, 150 liter bort, 300 üveg márkát. 1000 Ft volt ide is az étkészlet kölcsönzése. A segítőknek vettek 20 db kötényt darabonkint 56 Ft-ért. Ruhát a két főző asszonynak meg a két keresztanyának, az idősebb segítő asszonyoknak 6 fejkendőt, 5 öltözet ruhát. A vacsora étrendje: húsleves csigatésztával, főtt hús savanyúsággal, fejes salátával, töltöttkáposzta, fasírozott, sült hús, sütemények, torták. Éjfélkor a menyecsketánc után pálinka, sült hurka, kolbász és pogácsa. A haláleset is a szokásostól eltérő főzést követelt. „Ha halott van a családba, akkor az asszony igyekszik jól főzni, mert ilyenkor a sírásóknak is kosztot kell adni. Régen (húszas évek) »étkék-bérék« volt a sírásóknak. Tyúkot vágtak, sonkát főztek, azt adták nekik, ami a legjobb, nehogy szó érje a ház elejit! Reggelire pálinkát, szalonnát, kolbászt adtak. Ebédre húslevest, főtt húst, sült húst nokedlival, újabban rizzsel. Régente vagdalt gombócot is adtak a hús mellé. Meggyúrták a tésztát jó keményre és késsel összevagdalták olyasmire, mint ma a tarhonya. Vacsorára töltöttkáposztát, sonkát, káposztástésztát adtak, kinek mire tellett. A sírásókat a temetés után is ellátták vacsorával. A sír behúzásánál segédkezüket pedig pálinkával, kenyérrel kínálták meg." 667