A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)

GALUSKA Imre: Vázlatok a Harangod-vidék református egyháztörténetéhez

után. A kettős tagoltságnak az ősi nemzetségi társadalomban párválasztó szerepe volt: az ikerfalvak, illetőleg a részek (szegek, szerek, végek) egymásból házasodhattak. A Harangod mezőségén fekvő Bénye is Al- és Felbényére tagolódott, s miután temploma Albényének volt, ezt különböztették meg az Egyházas előtaggal.

21 A török világban és a pestisjárványokban elnéptelenedett (1730-ban még puszta) Legyesbénye 1791-ben lett újra „egyházas", mikor is mater eklézsiájától való önállósulása után kilenc évre, április 22-én temploma alapkövét letették. Ekkorra azonban, mint a legtöbb magyar falu, már egységessé olvadt. Már nem egymástól, hanem a hegyaljai Erdőbényétől megkülönböztető vezetéknevének valószínűleg az az egyszerű magyarázata, hogy a körömi országút Szerencs közelében nagy kiterjedésű legelőjén át vezetett, melyen az utast nagy rajokban körültáncolva kísérték a legyek. A középkorban még Mezőbénye volt. A compossessorok lakta Berzékhez még visszatérve: kis eklézsiáját „kurta urai" patronálása kapóssá tette. 1831. szeptember 26-án Biliczki János kesznyéteni káplán a gesztelyi traktuális gyűlésen olvastatott levelében azt kéri az esperestől, hogy méltóztasson őt ,,a' Berzéki árva kis Ekklésiával meg vigasztalni".

22 „Árva" jelzője arra utal, hogy pásztorát a nagy kolerajárvány elvitte. A kis gyülekezet tagjai nem adóztak, hanem még a közelmúltban is maguk részesedtek egyházközségük anyagi javaiból. Egyik lelkipásztoruk maga is földbirtokossá lett, s lánya, a Molnár kisasszonyok egyike, kiházasítási alapot létesített, melyből a férjhez menő lányok kelengyéjét állították elő. Volt egy másik alapítványa is: egy kórházi ágy a debreceni klinikán, felekezeti különbség nélkül berzéki betegnek.

23 - Berzéknek szomszédaihoz képest a cigánysora is takaros volt, neves muzsikusok éltek itt. Elpusztult egyházközségek Dőry András fia, Ferenc 1737-ben mozdította el a girincsi református lelkészt.

24 Népe a községnek azonban nem egyszerre állt át, huzamosabb ideig tartott katolizációja. A kesznyéteniek hagyományában úgy maradt fenn, hogy csak azoknak osztottak földet, akik átallották. Bizonyára nem csekély érdeméül tudták be Dőry Ferencnek Bécsben ezt az ellenreformációt, mikor báróságot, majd grófságot nyert s Zemplénnek is alispánja lett. Fiának, Dőry Gábornak Katalin lányával történt a - ha nem is egészen a Mikszáth-regénybeli, de a valóságos - különös házasság. Girincset a múlt század elején még Kesznyéten filiálisának nevezték. Ugyancsak Kesznyéten leánya, „affiliálisa" volt nyugat felőli szomszédja, Kiscsecs is. A filiális elé tűzött „particula" finom jelentést módosító szerepével arra utal, hogy az eredetileg önálló mater eklézsia filiálisként odacsatoltatott szomszédjához. Csakugyan Kiscsecs 1727-ben még anyaegyház. Filiája a túlparti, borsodi oldalon telepedett Nagycsécs, testvérfaluja az első üléskor. Prédikátora Szikszai István.

25 1772-ből ránk maradt térképén egy vizektől körülvett nagy kerek rétnek Pap berke a neve.

26 Régi anyakönyve és ónkupája a múlt század derekán került át az anyaegyházává lett kesz21 Dr. Barna János (szerk.): Szerencs és vidéke. Budapest, 1931. (A továbbiakban: Szerencs, 1931.) 22 Az Alsó-Zempléni Ref. Egyházmegye Levéltára. Községsoros különcsomó. S. Kesznyéten. A Tiszáninneni Ref. Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei. Sárospatak. 23 Dr. Rózsa Tibor bocsi és berzéki ref. lelkipásztor közlése. 24 Szerencs, 1931. 42. Vö. Szirmay Antal: a 6. sz. jegyzetben i.m. 264. 25 Csáji Pál: A magyarországi református eklézsiák és prédikátorok első hivatalos összeírása 17251729. Egyháztörténet. I. évf. 1958. 1. füzet 52. 26 Román János: Kéziratos térképek a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban. Borsodi Levéltári Füzetek. 2. Miskolc, 1971. 628