A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)

SZEMÁN Attila: A legrégibb selmecbányai pecsét bányászszerszám-ábrázolásairól

16. kép. Selmecbánya címerének 17. kép. A legrégebbi Selmecbányái címer helytelen átrajzolása színjelzéses rekonstrukciója megjegyzést. A későbbi ismert, színesen ábrázolt Selmecbánya-címerekből kiindulva a mező kék színű lehetett, a vár ezüst. A várfalon a kőből épített fal jellemzőit mutató vonalkázás már nem egyezik a legrégebbi pecséten látható fa-föld szerkezetű falakat jelképező rácsozattal. A címer várfal alatti alsó részének alapszínét a kék mellett ugyanolyan joggal zöldre is lehetne színezni, hiszen a Selmecbányái jogkönyv díszkötéses példányának első szöveges oldalán látható címeren a várkapu nyílása zöldre van festve (11. kép). A szerszámok a jogkönyv feje inkább ezüstszínű kellene legyen, s az arany megmaradhatott volna a szerszámnyelek számára. A szerintem történelmi szempontok alapján legpontosabb megoldást rajzon is bemutatom (17. kép). Befejezésül szeretnék rámutatni arra, hogy nem meglepő, hanem nagyon is logikus, hogy Selmecbánya legrégibb pecsétjén a négy legfontosabb, legalapvetőbb bányászszerszámot ábrázolták. Ezeket találjuk együtt az idézett nemecky brodi pecséten is, s a gyalári bányászeszközök között is ezeket a vasszerszámokat, a bányászéket, a kalapácsot, a csákányt és a kapát különíthetjük el. E négy szerszám kellett, hogy a teljes hagyományos jövesztő munkafolyamatot elvégezhessék. Remélem, a vitatott kérdésekben sikerült meggyőznöm olvasóimat, köztük Gavallér Pált is. 598