A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)

NÉMETH Györgyi: Visszalépés és bizonytalanság (Az ipari örökség megőrzésének nehézségei a mai Magyarországon)

menyeként elkészült az „ipari műemlékek" első nyilvántartása Magyarországon, mely rövidített formában nyomtatásban is megjelent.

14 Sok kiadvány látott napvilágot a gyárak történetéről és a munkáshagyományokról, aminek a költségeit általában maguk a gyárak fedezték. íróik gyakran amatőr történészek, akik munkásként, alkalmazottként vagy gyári vezetőként erősen kötődtek a gyárhoz, s természetes érdeklődésüket erősítette fel a hivatalos támogatás. Honismereti körök, üzemtörténeti bizottságok, szakmai egyesületek biztosították az amatőr kutatók számára az együttműködés és a kutatás kereteit.

15 A megjelentetett munkák színvonala változó, néhány azonban időálló értékűnek bizonyult. Számos hivatásos történész is bekapcsolódott e témakör kutatásába, noha kétségtelen, hogy többnyire a tudománypolitika terelte őket e kutatási terület felé.

16 A több mint százesztendős Magyar Történelmi Társulat létrehívta Üzemtörténeti Szakosztályát, hogy segítse, szervezze és ösztönözze az ilyen irányú kutatásokat. Az Új Magyar Központi Levéltár megalapítása szintén hozzájárult a kutatás megkönnyítéséhez. A magyar történettudomány dinamikus fejlődésnek induló ágazata, a gazdaságtörténet ösztönzést nyert az ipar története iránt mesterségesen is táplált érdeklődésből. Nem maradtak védelem nélkül a kisipar emlékei sem, hiszen részét képezték a másik, szintén ideológiai és politikai okokból preferált kutatási területnek, a parasztság története és életmódja kutatásának. Az Országos Műemléki Felügyelőség külön csoportot hozott létre a népi építészeti emlékek megóvására, s egymás után létesültek a skanzenek. A jellegzetes paraszti lakóépületek mellett kisipari műhelyeket is sikerült megőrizni.

17 Hivatásos és nem hivatásos történészek csoportja a Veszprémi Akadémiai Bizottság keretei között sikeres kutatóközösséget hozott létre a céhek és mindenféle kézművesipar történetének a kutatására. Együttes munkájuk figyelemreméltó modern eredménye a nyomtatásban is közreadott számítógépes adatbázis a céhes kézműipar írásos forrásairól.

18 A műhely- és szerszámkataszter készítése is megkezdődött. Hazai és nemzetközi konferenciáik nagy hírnévnek örvendenek, az elhangzott előadásokból öszszeállított köteteiket a kutatók nagyra becsülik. Ugyancsak ebben a korszakban indult fejlődésnek a régészet új, a hagyományostól erősen eltérő ága, az iparrégészet. Az iparrégészek különösen az ipar korai emlékei iránt mutattak nagy érdeklődést, elemzésükhöz korszerű természettudományos módszereket használtak.

19 A felsorolt eredmények mellett azonban az ipari örökség megőrzésében súlyos hiányosságok is mutatkoztak. így például nem készült átfogó nyilvántartás a történeti értékű ipari épületekről, noha a hiányát minden szakember érezte. Az Országos Műszaki Múzeum sem jutott saját kiállítási térhez, mind a mai napig csak raktárakkal és irodákkal rendelkezik. Mélyebben rejlett a szemléletbeli probléma. Annak ellenére, hogy nagyon sok ember őszinte érdeklődésből foglalkozott az ipari emlékek és a munkáshal4Kiss László-Kiszely Gyula-Vajda Pál: Magyarország ipari műemlékei. Bp. 1981. ISPéldául Vass Tibor: Jelbeszéd az ózdi finomhengerműben. Miskolc, 1977.; Tóth Béla (szerk.): A Budapesti Bőripari Vállalat és gyárainak története. Bp. 1984. 16Például Sándor Vilmos: Nagyipari fejlődés Magyarországon 1867-1900. Bp. 1954.; Hanák Péter-Hanák Katalin: A magyar pamutipar története 1887-1962. Bp. 1964.; Réti R. László: A Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. története 1881-1919. Bp. 1977. llKurucz, Albert: Somé Theoretical and Practical Questions of Open Air Museums in Hungary. In.: Ahrens, Claus - Balassa M., Iván-Zippelius, Adelhart (ed.): 25 Jahre ICOM-Deklaration über Freilichtmuseen. Tagungsbericht Ungarn 1982. Szentendre, 1984. 60-65. 18Éri István-Nagy Lajos -Nagybákay Péter (szerk.): A magyarországi céhes kézműipar forrásanyagának katasztere. 1-2. kötet. Bp. 1976. l9Gömöri János (szerk.): Iparrégészeti és archaeometriai kutatások Magyarországon. Research in Industrial Archaeology and Archaeometry in Hungary. Veszprém, 1984. 525