A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)

DOBROSSY István: Miskolc infrastruktúrájának modernizálása és a „Speyer” bankkölcsön felhasználása (1925-1950)

szakmai irányítója Becht Rezső bányászmérnök volt. A 733 méteres átfúrást pontosan egy év alatt végezték el, a felavatásra pedig 1938. május 2-án került sor. Az alagút bel­ső mérete 1,9 m x 1,5 m, s ebben halad a 0,5 m-es vizet szállító cső. Az alagutat Fekete Bertalan polgármester avatta fel, kiemelve, hogy az alagút­rendszer elválaszthatatlan kapocs Tapolca és Miskolc között, amely nemcsak a nagyvá­ros vízellátását biztosítja, hanem egy háborús helyzetben fontos légoltalmi helyet is betölthet, hiszen több ezer ember biztonságos elhelyezésére nyújt lehetőséget. A korabe­li híradások beszámoltak arról, hogy a fúrásnak voltak kritikus szakaszai, amikor az agyag folyamatosan elöntötte az alagutat, s úgy tűnt, hogy a támrendszer nem tud ellen­állni a külső nyomásnak. A munkát annyira fontosnak tartották, hogy arról a Magyar Filmiroda is felvételeket készített, a Miskolc és a Tapolca felőli alagútrészek találkozá­sát dokumentálták. Miskolc felől 490, Tapolca felől 243 méteres alagútszakasz után tör­tént az áttörés, s a két alagút csupán néhány centiméterrel tért el a tervezett találkozástól. 62 A közműalagút, illetve a fővezeték túlélték a második világháborús rombolásokat. A vízellátás a városban 1944. november 10-től szünetelt, de ennek oka a rendszer tapol­cai gépházának leállása volt. December 29-től újra termelt a gépház, tehát a város vízki­maradása a vezetékes rendszerben mintegy másfél hónapig tartott. 63 7. Új bérházak az Eperjesi úton (a Halickán) Három bérház építéséről már az első kölcsön felvételekor döntött a város. Ezt a belügyminiszter jóváhagyta. A munka elkészült, hiszen a betervezett 255 200 pengős összeg felhasználása már az 1929. évi zárszámadáskor 296 759 pengővel, tehát jelentős hiteltúllépéssel zárult, illetve ennyivel hagyták jóvá. 64 Az 1938-ban készült főjegyzői beszámoló szerint a hitel túllépés azért következett be, mert a vállalkozó „a kiíráson kívül épített még egy házmesteri lakást és egy jövedel­met hozó trafikot". A talajviszonyok miatt mélyebb alapozásra volt szükség és módosí­tani kellett a vízvezetéki munkálatokat is. A bérházakat a Bloch és Stimm cég tervezte. A tervezési összeg 1/3 részéért tudták beszerelni a gázszolgáltatást. 65 Block Alfréd és Stimm Lajos fontos szerepet játszott a városi építkezésekben. Block 1895-ben, Stimm 1910-ben végezte el a műszaki egyetemet. Közös munkájuk volt a Kereskedők és Gazdák Körének épülete a Déryné utcában, a Magyar-Olasz Bank épülete (Széchenyi u. 105.) a Hercz-gépgyár, a Király malom, a Márkus-palota, a Koro­na-szálló átalakítása, Tapolcán az irgalmas nővérek nyaralója, az Erzsébet kórház né­hány pavilonja, illetve épülete, a Soltész Nagy Kálmán utcai 3 emeletes bérházak, az Avas alatti Gyémánt-internátus ma is meglévő 3 emeletes épülete, de a múzeumépület bővítése is az ő nevükhöz kapcsolódik. Ezek között említhetjük az Eperjesi úti egyeme­letes városi bérházakat is. 66 8. Vay úti szükséglakások (I-II-III. csoportban 40^40-100 lakás) Az 1992-es várostérképen a József A. u.-Fonoda u.-Szinva patak és Harmat, Sze­kerész utcák által jelölt tömb a Szondi György telep. Ezen belül, ennek északnyugati 62 Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap, 1939. május 3., Magyar Jövő, 1939. május 3. 63 B.-A.-Z. m.Lt. IV. 1903/a.l7. köt. 188. kgy/1925. 64 B.-A.-Z. m.Lt. IV. 1903/a. 21. köt. 14. kgy./1929. 65 B.-A.-Z. m.Lt. IV 1903/a. 21. köt. 14. kgy/1929. 66 Lakatos M.-Mészáros L. E.-Óriás Z, 1929. 490-491. 437

Next

/
Oldalképek
Tartalom