A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)

DOBROSSY István: Miskolc infrastruktúrájának modernizálása és a „Speyer” bankkölcsön felhasználása (1925-1950)

5. Déryné u. 1. és 2. sz. alatti városi bérházak Miskolc első városrendezési térképén, 1897-ben a Hunyad utcától a Vörös templomig terjedő útszakasz a Serház utca nevet viselte. 1928-ban, az első világháború befejezésének 10. évfordulóján Miskolc házi ezredére emlékezve, a József laktanya falán (átalakítás után ez a Herman O. Gimnázium) nagyméretű emléktáblát helyeztek el, feltüntetve rajta a laktanya történetét és a 10-es honvédezred harci eseményeit. 1928. május 6-án változott meg az utca neve, a mai Tízes honvéd utcára. A Tízes honvéd u. és a Szinva-meder között már az 1920-as években új utcát szerettek volna megnyitni (nyomvonala szintén szerepel az első városrendezési térképen). Az 1930-as évek végére ennek is kialakul csaknem teljes utcaszakasza. (Az 1946^48-as utcanévváltozáskor ez lett a Hoffmann O., majd az 1989-91-es utcanévváltozás után a Szent István utca). A korábbi Szent István utca, amely a városi bérházak építése kapcsán feltűnik, a mai Nagyváthy J. utca nyomvonalának felel meg. A bérház építésekor a bérház és a Szent István utcák között új utcát nyitottak, ez volt a Déryné utca, később amikor a Déryné utca a színház melletti Deák Ferenc utca nevét vette át, Kommün u. lett, 1989-1991-től pedig Tízes honvéd köz a neve. A város történeti irataiban, a Speyer-kölcsön kapcsán szereplő „Déryné utcai bérházak" tehát a mai várostérképen a Tízes honvéd utcán, illetve az abból nyíló Tízes honvéd köz két oldalán találhatók. A városi bérház építését Miskolc városa a 163/1926. közgyűlési határozatával hagyta jóvá. 1927-ben elkészült valamennyi építési dokumentáció, megtartották a versenytárgyalásokat. 1929 nyarán pedig megtartották a műszaki átadást. 1932-ben a közgyűlés szavazott a bérház eladásáról, majd 1935-ben ez valóban meg is történt, a bérház a Deutsch J. és Fia cég tulajdonába került.

49 Az építkezés a Serház u. 25-27-29 .sz. telkeinek kisajátításával kezdődött.

50 Az 1926. évi indoklásában a közgyűlés kimondta, hogy a város „a Serház utcán 2500 millió költséggel két, emeletes bérházat épít. Az új épület kedvezőbb elhelyezése lehetővé tétele, másrészt az új épület keleti oldalán a Serház utcából tervezett utca vonalának „megfelelő kiképzése céljából szükségessé vált a meglévő telek kibővítése. Ezen célra előnyösnek találta Tanácsunk a Serház u. 29. számú telek megvételét." Az ingatlan megvásárlása 100 millió koronába került a városnak.

51 Mivel a városi kölcsön felhasználásában a belügyminiszter döntött, a tervezett bérházi építkezéshez az engedélyt meg kellett kérni. Az ún. városi bérlakásprogram Hodobay Sándor polgármesterségének (1920-1935) kezdetén indult. 1927-ben négy kiemelt építkezés folyt, az ún. Soltész Nagy Kálmán utcai bérpaloták (3 322 484 520 korona beruházási összeggel), a Serház utcai 1. bérház építése (882 490 250 korona beruházási összeggel), a 2. számú bérház építése (1 386 718 750 korona beruházási költséggel), a Vay úti telepen 40 szükséglakás építése (845 225 370 korona összeggel), a negyedik az ún. százlakásos program volt, 1 002 698 560 korona összeggel. A Serház vagy Déryné utcai városi bérházak a bekerülési összeget tekintve harmadába kerültek, mint a Soltész Nagy Kálmán utcai bérházak.

52 A Déryné utcai 2 bérház 51 lakást, a Soltész Nagy Kálmán utcai 83 lakást foglalt magába.

53 49 Felsőmagyarország, 1932. november 17. Reggeli Hírlap, 1935. július 7. 50 Miskolcz, 1910. július 24. (Városrendezési céllal Miskolc már 1910-ben megvásárolta a 25-27. számú telket.) 51 B.-A.-Z. m.Lt. IV. 1906. 300/1928. 52 B.-A.-Z. m.Lt. IV 1906. 300/1928. 53 Halmay-Leszih im. 158. 434