A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)

DOBROSSY István: Miskolc infrastruktúrájának modernizálása és a „Speyer” bankkölcsön felhasználása (1925-1950)

2. Zene- és női kereskedelmi iskola a Zárdatéren A Speyer-kölcsön felosztásakor 348 000 pengőt terveztek a zene- és a női kereskedelmi iskola megépítésére. (Ugyanannyit, mint a Búza téri vásárcsarnokra.) Az épület terveit Waelder Gyula 1926-ban elkészítette, s a munkálatok megkezdésétől számított egy éven belül felépült a monumentális épület, amelyet 1927-ben avattak fel. Ez a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola jelenlegi épülete (Bartók Béla tér 1.) Az épület összesen 628 600 pengőbe került, a 280 600 pengős túllépést 1937-ben a közgyűlés tudomásul vette. Itt kapott helyet Miskolc thj. város Női Felsőkereskedelmi Iskolája. Jogelőd intézménye az 1891-ben létesített fiú felsőkereskedelmi iskola volt, amelyben eredetileg kétévfolyamos képzéssel helyet kapott a leány szaktanfolyam is.

29 A kereskedelmi oktatásnak kezdettől fogva szakmai mecénása volt a miskolci Kereskedelmi és Iparkamara. Támogatásukkal már 1914 előtt felvetődött egy önálló iskola létesítésének gondolata. Nagy Ferenc polgármestersége (1912-1917) idején kapott a város minisztériumi engedélyt az iskola létesítésére. Az új szakoktatási intézmény ennek alapján nyílt meg 1917-ben a Herman Ottó Múzeum mai papszeri épületében. Az iskola 1917-1927 között bár viszonylag nyugodt körülmények között működött, iratai elkallódtak, közülük csupán az anyakönyvek töredékeit őrzi a Megyei Levéltár. Az iskola új épületbe költözésének történetét a megjelent értesítőjéből, 1927-ből ismerjük.

30 Az iskola 1940-1950 között kétszer is nevet változtatott, 1951-től pedig szintén több hely- és elnevezés-változás következett. Jogutód intézménye a jelenlegi Fáy András Közgazdasági Szakközépiskola. Miskolcon a szervezett zenei képzés és oktatás 1897-re nyúlik vissza, akkor alakult meg Klima Mihály „Miskolczi Zeneakadémiaija, amely azonban 1900-ban megszűnt, mert múzeumépületben helyiségeit a városi közgyűlés visszavette.

31 A következő tanévben új zeneiskola indult a meghívott Lányi Ernő vezetésével. Az iskola a Magyar Nemzeti Bank jelenlegi helyén, az egykori Fáy-kúria kórháznak is használt épületegyüttesében kapott helyet. A kórház 1901-ben költözött át a mai Erzsébet kórház akkorra elkészült épülettömbjeibe,

32 míg a zeneiskola az Osztrák-Magyar Bank kétemeletes palotájának felépüléséig, 1907-ig maradhatott a mai Hősök tere szomszédságában. Ezt követően két különböző helyen és épületben folyt az oktatás, majd az 1908-as tanév a Hunyadi utcában kezdődött. 1911-1926 között viszonylag hosszabb ideig a Deák, mai Déryné utcában volt a zeneiskola, s ezek a költözködések úgy történtek, hogy a hallgatói létszám 300-450 fő között mozgott.

33 A zeneiskola „mozgására" úgy került sor, hogy 1907-től ( a kórház telkéről való elköltözést követően) a város tervpályázatot hirdetett a két iskola együttes elhelyezésére. A pályázati kiírás 14 tanteremre, 2 igazgatói és 2 iskolaszolgai lakásra szólt. A tervek elkészültek, de a helykijelölés váratott magára. Amikor mód nyílt az ún. Hercz-féle telek városi megvásárlására, megjelent a város fejlesztésében a Speyer-kölcsön. Az új pénzforrás megkívánta új tervek készítését, s így született meg a zeneiskola épülete.

34 A tervezéskor külön elvárás volt, hogy zeneterme, nagyterme hasonló legyen a Koronáé29 Csorba Cs.-Gállné Jakó M.-Tóvári J. 1989. 157-161. 30 Miskolc thj. város Felsőkereskedelmi Iskola Értesítője, 1937. 7-9. 31 Halmay B.-Leszih A., 1929. 271. 32 SingerH., 1900. 130. 33 Halmay-Leszih im. 272. 34 KellnerFt., 1927.5-41. 430