A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)

DOBROSSY István: Miskolc infrastruktúrájának modernizálása és a „Speyer” bankkölcsön felhasználása (1925-1950)

elhelyezkedő, 30 különféle épületnek és osztálynak helyet adó kórháztömb délnyugati negyedében alakították ki az akkor még független járvány kórházat. Teljes kiépülésekor az 1940-es évek elején 6 egysége vagy épülete, pavilonja volt. 1928-ban egy 20 helyiséges, két nagyobb egységben 50 illetve 12 ágyat magába foglaló részlegét adták át, az akkor legmodernebbnek számító felszerelésekkel, így laboratóriummal és műtőszobákkal. A kórházat alkalmassá tették tömegjárványok betegeinek fogadására, így két db, egyenként 64 ágyas részleggel is ellátták. A kórház hasonlóan fontos épülete volt a fertőtlenítő intézet. A kölcsönnek az építkezésre felhasználható része, keretösszege már 1930-ra elfogyott, de olyan igényeket kellett kielégíteni, amelyek a további építkezést kikényszerítették. 1934-ben minisztériumi vizsgálat során vetődött fel, hogy a főleg városi érdekeket kielégítő Erzsébet kórház, és a megyei elvárásoknak is megfelelni köteles Szent István kórház közötti ellentétek részben feloldhatók lennének, ha „a város az új járvány kórház egyik pavilonját tüdőbeteg kórház céljára az Erzsébet kórháznak átengedné", s ezzel megoldást nyerne a miskolci tüdőbeteg kórház régi keletű terve. így született meg egy 20 ágyas, tüdőbeteg kórházi osztály felállításának gondolata.

24 Ez volt az első lépés abban az irányban, hogy Miskolcon - a járvány kórházhoz hasonlóan - létrejöjjön egy önálló tüdőkórház. Ez a mai Szent Ferenc kórház helyén a Csabai kapuban, az egyébként Felsőmagyarországi Zsidó kórháznak épült, majd eladott, később hadkiegészítő parancsnokságként is funkcionáló épületben működött.

25 1938-ban a munkálatokat már 330 000 pengővel támogatta az Országos Betegápolási Alap, 50 000 pengővel a korábbi járványkórház építési alap, külön 109 680 pengő hitellel a Pesti Hazai Első Takarékpénztári Egyesület. A 255 200-ra tervezett bekerülési költség 1 046 347 koronába került úgy, hogy a pengő-korona váltáskor a tervezett alap 744 090 korona lett. A költségtúllépés így is számottevő, 302 257 korona volt, amelyet más, meg nem valósult építkezés terhére finanszíroztak. (A költségtúllépéseket a városi számadások, elszámolások megmagyarázták, vagy indokolták - pl. új makadámút építése, járdák, víz- és szennyvízcsatorna-rendszer kiépítése, az ingatlan-kisajátítás megváltozott összege -, s úgy vélték, az 1940. évi városi költségvetés ennek fedezetéről tud gondoskodni.

26 Az 1944. évi bombázások - a rendező pályaudvar cél tévesztése miatt - a Zrínyi és a Semmelweis utcák környékén is jelentős épületkárokat okoztak. A háborút követő romeltakarítások során, 1945 június-július között a régi járványkórház épületét a Zrínyi utcán teljesen le kellett bontani, el kellett takarítani.

27 Komoly károkat szenvedett az új járványkórház pavilonegyüttese is. A felújításra 1946 április-augusztus között került sor.

28 A helyreállítás mellett bizonyos egységeket újra kellett építeni. A városi törvényhatósági bizottság rendkívüli kisgyűlése kimondta, hogy az egyik betegpavilon és a fertőtlenítő intézet munkálatait 1946-ban, a felvételi épületet, a konyhát és a hullaházat még szintén ebben az évben, a másik betegfogadó épületet, a víz- és villanyrendszert 1947-ben, a környező kisegítő épületeket pedig 1948-ban kell fel-, illetve újraépíteni. A szükséges munkálatok tényleges befejezése előtt az Erzsébet és a Szent István kórházak közötti nézeteltérések megszűnésekor elkezdődött az intézmények államosítása, amely más megvilágításba helyezte a korábbi problémákat, feladatokat. 24 Reggeli Hírlap, 1934. szeptember 26. 25 Reggeli Hírlap, 1932. december 17., Reggeli Hírlap, 1933. május 3. 26 B.-A.-Z. m.Lt. IV. 1903/a.30. köt. 200. kgy./1938. 27 B.-A.-Z. m.Lt. IV. XXI. 508.159/1947. 28 B.-A.-Z. m.Lt. IV. XXI. 508. 159/1947. 429