A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)

GYULAI Éva: A miskolci szőlő és birtokosa a diósgyőri uradalom zálogbirtoklásának első századában (1540-1600)

lássa Zsigmond itt sem rest megszerezni az apátság birtokai feletti földesúri jogot 1547től Kolosváry Jánostól, akinek azt az uralkodó adományozta, majd Balassa az uralkodótól veszi évenként árendába a jövedelmeket (ex inscriptione Regis Ferdinandi possidebat in arendam cessissé), amint az Egri Érseki Levéltárban megőrzött, az apátság történetéről 1634-ben készült feljegyzésben olvasható.

164 1563-tól egy rövid ideig Perényi Gábor bírja az apátsági javakat, majd 1569-ben Gáspár barát Török Ferenc diósgyőri birtokosnak, valamint Czikó Mihály és Bakos András miskolci nemeseknek adja árendába. Az ő kezükből a Szepesi Kamara szerzi meg 1570-ben, s egészen 1606-ig osztozik a szendrői vár officiálisaival annak birtokában.

165 A tapolcai apátság miskolci javai közül a szőlőkről hallgatnak a 16. századi források. Nem tudjuk, az 1717-ben apátsági tulajdonban összeírt szentgyörgyi 40 kapás szőlő

166 a kora újkor első századában megvolt-e, kik művelték, s osztozott-e a többi javak sorsában. Az apátság miskolci javai közül a legfontosabb továbbra is a jobbágyi szolgáltatások alóli mentességet élvezett piaci kőház és főként az itt üzemeltetett kocsma volt. A kocsma alatt az 1717-es összeírás alkalmával 2 pincét is összeírnak,

167 melynek építése valószínűleg a későközépkorra nyúlik vissza. A Curia Regalis (1717)

168 ül. Király háza (1633)

169 néven ismert miskolci épület elnevezésében valószínűleg a 16. századi királyi tulajdonjogra ill. kamarai kezelésre utal. A szendrői vár és a Szepesi Kamara miskolci ingatlanbirtoklása idején ezt a házat és egy besenyői szőlőt, melyek a tapolcai apátsághoz tartoznak (domum quandam in oppido Miskolcz habitam ac vineam in promontorio pagi Bessenyeo adiacentem omnimo ad Abbatiam Tapolczensem pertinentes) 1572-ben Temesváry Mihály szendrői alkapitány (vicecapitaneus) kéri adományként (gratiose conferre) az uralkodótól elmaradt 700 forintos zsoldja fejében. A Szepesi Kamara azonban semmiképpen nem szakíthatja el a szendrői vártól a házat és szőlőt (domum et vineam ab arci Zendereo avelli minimé posse), ezért a függőben lévő zsold (liquidum sallarium) megtérítését kéri, de megelégszik Vég Sebestyén és Mihály tolcsvai szőleivel és Végh Mihály tolcsvai házával és pincéjével is, melyek magszakadás folytán háramlottak az uralkodóra.

170 A szendrői várkapitány óhajtott tranzakciójában a miskolci kúria és egy besenyői szőlő 700 forintos árral, ill. több tolcsvai szőlő és egy tolcsvai ház ill. pince értékével mérhető. Az a miskolci kúria, amely az apátság szimbóluma lett az évszázadok alatt a miskolci topográfiában, 1561-ben a tapolcai apát lakóhelye lett. Szokalinszky István szepesi püspök és tapolcai apát 1561 körül a lerontott apátságból ide helyezte át rezidenciáját, innen élvezhette dézsmajövédelmeit (proventus suos Decimales) két évig, mígnem az erdélyi pártütés bizonyos hívei (quosdam factioni Trassylvanicae addictos) kúriájára rátámadván mindenétől megfosztották, és Tokajba hurcolván hosszú fogságban tartották.

171 A rebellis tokaji kapitány, Némethy Ferenc támadása a kúriában őrzött boraitól is megfosztotta az apátot.

172 Az épület Király háza elnevezése a kamarai tulajdon emléke, 1609-ben azonban mint szomszédot említik miskolc piacán (in teatro oppidi) 164 HmLt XIII-3/c 51.Cl. III.TTT No.d/2587 165 Uo. 166 Dobrossy /., 1983. 78. 167 Uo. 78. 168 Uo. 78. 169 HmLt XIII-3c 51. C1.III. No.d/2587 170 OL NRA 933/21. Szendrei 1904. II. 120. ezt a latin nyelvű iratot is félreértette: Tenesváry Mihály elpusztult miskolci házát s az általa Besenyőn ültetett szőlőjét Tolcsván lakó Vég Istvánnak 70 forintért eladta 171 HmLt XIII-3/c 51. Cl.III. No d/2587 172 BmLt Borovszky cédVTapolca 1565. Jászó Manus.5/5. 173