A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 32. Kunt Ernő emlékére. (1994)

TANULMÁNYOK - VIDA Gabriella: Stílushatárok dél-Borsod a XIX. századi végi fazekasságban

2. kép. Dél-borsodi butellák. a) Mezőkeresztes, hevesi stílusú, HOM: 53.97,1. Itsz. b) Mezőkövesd, HOM: 53.162.1. Itsz. c) Szomolya, HOM: 53.248.1. Itsz. d) Mezőkeresztes, zöld máz alá karcolt, HOM: 53.25.1. Itsz. (Rajzolta: Kiss László) tikái ezen a vidéken a római katolikus lakosság arányának folyamatos növekedését mutatják. 12 Minden bizonnyal ez a dinamikus gyarapodás járult hozzá a népművészet fellendülésének korszakában a hevesi stílus térhódításához ezen a vidéken. E három te­lepülés kerámiaművészete egyöntetű úgy a formák, mint az alkalmazott díszek tekinte­tében. Példának kiemeljük az erre a vidékre olyan jellemző cserépkulacsot. Míg Ónodon kerek, egyenletesen domborodó, vagy ún. szilvamag alakúakat készítettek, addig e három fazekashelyen négyszögletes alapon álló, majdcsak hasáb alakúakat. Formájuk egységes, a három településre jellemző és hasonló a díszítmény szerke­zete is: egy tőből kiinduló, tömött, nagy levelű, szimmetrikus virágcsokor (2. ábra). Felmerül a kérdés, hogy mennyire éles a stílusválasztó határ. Valóban nincs-e semmilyen díszítmény, ami összekötné Ónod fazekasságát a három másik helységé­vel? Szomolyával nem találtunk ilyen elemet, de könnyen lehet, hogy ennek az ada­tok elégtelensége az oka. Mezőkeresztes és Mezőkövesd zöld máz alá karcolt, illet­ve festett butellái és kulacsai azonban összekötő kapcsok a tőlük északra és észak­keletre lévő műhelyek felé. Ha a hevesi stílusú díszítést a római katolikus valláshoz kapcsoltuk, felvetődik a kérdés, hogy vajon a zöld máz alá karcolt díszítés gyakori használatában Hódmezővásárhelyen, Göncön, Karcagon, Mezőtúron vagy éppen Me­zőkeresztesen nincs-e szerepe a módosabb református mezővárosi ízlésnek? Vélet­len-e, hogy a szintén híres mezőkeresztesi és a közeli geleji (Gelej elszegényedett református kisnemesi falu) szűcshímzés egyszín fekete, míg a szomszédos, de más vallású és társadalmi összetételű Mezőkövesd bundáin és szűrein meghatározó a pi­ros és a zöld szín? Valamint véletlen-e, hogy a zöld máz alá karcolt tömött virág­tövek felidézik a szemlélőben a mezőkeresztesi bundák hímzett virágdíszét? Sem­miképpen nem lehet azonban véletlen az a hasonlóság, ami e sűrű, sasos levelekből álló tömött virágtövek és az ún. miskolc-gömöri festőasztalos díszítőstílus között mutatkozik. Tombor Ilona gazdag példatárra hivatkozva feltételez egy ilyen önálló stíluscsoportot a templomok festett berendezéseit elemezve. „Jellemzőjük a közép­tengelyt alkotó növényszárból szétágazó, nagyon dús, zöld színű levéldísz, melynek végződésénél tulipánok, rózsák, napraforgók nyílnak". 13 Legszebb példái a miskolci avasi templom ma is meglévő padtámlái, előlapjai. Kevésbé ismert, hogy a mező­12 Fényes E., 1859. 163., 152., 271., Csíkváry A., 1939. 90., 110., 59. 13 Tombor /., 1967. 31. 397

Next

/
Oldalképek
Tartalom