A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 32. Kunt Ernő emlékére. (1994)

KÖZLEMÉNYEK - VARGA Gábor: Adatok a debreceni református kollégium szikszói szőlőbirtokának történetéhez (1772-1842)

sukat, társadalmi rangjukat elsősorban a szőlőművelésre alapozott vagyonuknak kö­szönhették. 17 II. Adatok a szőlőbirtok történetéből (1772-1842) A debreceni református kollégium - úgy tudjuk - az utolsó volt a külső birto­kosok sorában. Ilyen messziről a mai közlekedési feltételek mellett sem volna könnyű gazdálkodni. Az útvonal Böszörményen-Nánáson-Büdön, s a luci réven át vezetett, ami legalább 100-110 km. így a birtokba lépés pillanatától szükség volt egy Szikszón lakó inspektorra, akit gyakran a „collégium szikszai gazdája"-ként címeztek. Az inspektorokat a vá­rosi önkormányzat javasolta nemegyszer saját „kebeléből". Legtöbbször gazdálko­dáshoz jól értő, iskolázott nemesi származású személyek voltak. A kollégium levéltárában az ő jelentéseik képezik az iratok döntő többségét. Segítőik a három szőlőben a vincellérek voltak. A szüreti munkákban nagy teher­mentesítést jelentett számukra, hogy ilyenkor mindig egy kollégiumi akadémista di­ák irányította a munkákat, ő számolt el a szüreti alkalmi munkásokkal, fizette őket, s a szüreti számadást is ő készítette el a kollégium felé. Mindez mutatja, hogy a régi debreceni kollégiumban a diákság önkormány­zata valóságos volt, mertek felelősségteljes megbízatásokat adni nekik, mert bíztak bennük. A kollégium szikszói inspektorai egyenként több évig végezték teendőiket, rendszerint a debreceniek nagy megelégedésére. A levelezésből kiderül, hogy a kol­légium mint birtokos, milyen tapintattal bánt az alkalmazottaival. A viszony annyira jó volt a kollégium és a város között, hogy a Tiszáninneni egyházkerület vezetőinek minden ellenzése ellenére a tanítóikat is Debrecenből hozatták, s nem Sárospatakról. A hetven esztendő fennmaradt adatai, ha töredékesek, ha mozaikszerűek is, mégis úgy véljük, becsesek. Híven tükrözik a XVIII. század végi és a XIX. század eleji szőlő- és borgazdálkodás műveleteit. Ha több évről nem is rendelkezünk fel­jegyzésekkel, mégis sokat mondanak a korabeli munkákról, munkabérekről, időjá­rásról, borok, aszúszőlő áráról. Az adatok bemutatását így célszerűnek látszik az inspektorok személyéhez kö­tötten tárgyalnunk, bontanunk. 1. Ns. Kováts István és Ns. Körtvélesi István inspektorsága 1772-1781 Az első évről sajnos semmi konkrétum nem maradt fenn. Mindössze annyit tu­dunk, hogy a szüreten a kollégium képviseletében az országos hírű Sinay Miklós professzor jelent meg. 18 Az 1773. évi szüreten a munkák levezetését Zelizi János „primárus Deák" vé­gezte. Termett 36 gönci hordó (mint ismeretes kb. 136 liter) must. Ebből 7 hordó 17 Németh I. m. 748. 18 Sinay Miklós (1730-1808) Debrecenben, Bécsben, Oxfordban tanult. A debreceni kollégium és filológia professzora volt. A kollégium szikszói birtokának inspektorával ő tartotta az első években a kapcsolatot, mint a tanári kar képviselője. Feladata volt a birtokra felügyelni. 490

Next

/
Oldalképek
Tartalom