A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 32. Kunt Ernő emlékére. (1994)

TANULMÁNYOK - FÜGEDI Márta: A gödöllői művésztelep és a matyó népművészet

m Kőrösfői 1901-ben költözik családjával Gödöllőre. Mint a telep szellemi vezetője, az elvi közösséget tartotta a legfontosabbnak, a társadalmi és morális küldetésre sokkal inkább figyelt, mint az esztétikai szempontokra. Alkotásainak jelentős része is eszméinek illusztrációja, teoretizáló alkatának tükröződése. Népművészethez való vonzódását egyértelműen Kalotaszeg bűvölete határozza meg, de természetesen ő is megfordult Mezőkövesden, és ismerkedett a matyó népművészettel is. Matyó lány című olajképét 1916-ban festette.

15 A frontális portré - más hasonló műveihez hasonlóan - a népművészet időtlen értékét sugallja, elsősorban a fiatal lány viseletének dekorativitását hangsúlyozza, melyet a háttér, a környezet ábrázolásának hiánya csak kiemel (1. kép). A gödöllőiek másik vezéregyénisége Nagy Sándor (1869-1950) volt.

16 Nemcsak családi szálak fűzték Kőrösfőihez, hiszen felesége Kriesch Laura volt, hanem eszmerendszerük is közel állt egymáshoz. A gödöllői telep arculatát leginkább kettőjük erőfeszítései és elképzelései alakították. Hét évi párizsi tartózkodás után telepedett haza 1900-ban. Ekkortól követhető nyomon a magyar szecesszió szemléletéhez való közeledése. Hoszszú élete során ő is szinte minden művészeti ágban, műfajban és technikával dolgozott, bár a művészettörténet elsősorban kiemelkedő grafikusi tehetségét emeli ki. A művészet megújításának vágya nála is összekapcsolódott az élet „esztétizálásának", azaz a mindennapi tárgyak művészi alakításának igényével. A művészet hatásába vetett fanatikus hit a gödöllőiek mindegyikében élt, de leginkább éppen nála érezhető a szinte profetikus színezete. A népművészet ihletése központi szerepet játszott Nagy Sándor munkásságában is. Nem elsősorban a népművészeti ornamensek beépítése jellemzi, hanem inkább dekoratív felfogásban előadott életképek mutatják népművészet-élményét. Eszmei orientációjában nagy szerepet játszó tolsztojanizmusa a népélet iránti fogékonyságát szociális kérdések felé is kitágította, mindez azonban bonyolult, szimbolikus formákban jelent meg. Mezőkövesdi élményeinek legsikerültebb emléke a Matyó néne bibliát olvas c. rajza, mely az Új Időkben is megjelent. A megragadó hangulatú bensőséges mű mind grafikusi tehetségét, mind kompozíciós készségét, mind pedig népélet-élményének sajátosságait felvillantja (2. kép). A gödöllői műteremvillákat Medgyaszay István, a bécsi művészeti akadémia 2. kép. Nagy Sándor: Matyó néne bibliát olvas. Grafika 15 A magántulajdonban levő képet közli Keserű K., 1977. 16 Nagy Sándor művészetéről lásd: Geller K., 1977. és Geller K., 1979. 251-266. 420