A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 32. Kunt Ernő emlékére. (1994)

TANULMÁNYOK - FÜGEDI Márta: A gödöllői művésztelep és a matyó népművészet

mesteriskoláján frissen végzett építész tervezte. 0 is többször megfordult Mezőkövesden, a népi építészet sajátosságainak tanulmányozása céljából. Mihály Rezső (1889-1972) 5 évig tartózkodott Gödöllőn, bár kötődött a Kéve művésztársulathoz is.

17 A Kalotaszeg-kultusz őt is hatása alá vonta, részt vett azokon az utakon, amelyeknek célja a népművészet állapotának feltérképezése volt, s amelyeket a népművészet bűvölete inspirált. 1908-as gödöllői letelepedése után hamarosan megfordult Mezőkövesden is, és rendszeresen visszajárt oda. Számos akvarellje őrzi mezőkövesdi élményeit és benyomásait az 19091912 közötti évekből, ezek főleg életképszerű jelenetek. Művészetének jellemző alkotása az 1909-ben készített Matyó nő portréja c. akvarell (3. kép), egy díszesen festett ágyvég és egy „féketős" matyó menyecske portréjának sajátos kompozíciója. A tárgy és az alak egybeolvadása, szinte azonosítása szimbolikus erejű. Mind a tárgynál, az ágyvég díszítési arányainak eltúlzásával, mind az emberalaknál, a főkötő méreteinek, „gótikus formájának" megnövelésével a népművészetben felfedezett tárgy és ember közötti harmóniát igyekszik hangsúlyozni. Hasonlóan szimbolikus jelentésűnek érezhető egy befejezetlen önarcképén az a gesztus, hogy nagy matyó kendővel ékesítve festette meg magát. „A népművészet vállalásáról vall ez a portré" - állapítja meg Keserű Katalin.

18 A gödöllői telephez külső tagként csatlakozott gróf Zichy István (1879-1951). Művei már a századfordulótól a magyar táj és népélet iránti érdeklődését mutatják. Figurális kompozícióit a tájba, álomszerű hangulatba merülő alakok stilizáló megjelenítése jellemzi. Részt vett ő is a Malonyai-kötetekhez készült néprajzi felmérésekben, gyűjtésekben, s figyelme különösen a népviselet felé fordult. Élete végéig dolgozott nagy tervén, a magyar viselettörténet feldolgozásán. 1908-tól többször megfordult Gödöllőn, ahonnan szívesen kirándultak Mezőkövesdre. 1908-ban készült a Matyó parasztok c. litográfiája (4. kép), a sajátos kompozíció középpontjában egy sátoros kendős menyecske dekoratív portréjával, melyet a háttérben utcarészlet és népviseletes alakok hátulról ábrázolt sziluettje egészít ki. Más mezőkövesdi témájú rajzain is a népviselet alapos megfigyelése és jellemzőinek megörökítése dominál. A gödöllői műhely külső tagja volt, mégis sok szállal kapcsolódott a telep tevékenységéhez és szellemiségéhez Undi Mária (1887-1959).

19 Testvére, Carla az ál3. kép. Mihály Rezső: Mezőkövesdi nő portréja. Akvarell, 1909 17 Mihály Rezső művészetéhez lásd: Keserű K., 1979. 105-116. 18 Keserű K., 1979. 112. 19 Undi Mária művészetéhez lásd. Geller K, 1982. 35-40. 421