A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 32. Kunt Ernő emlékére. (1994)

TANULMÁNYOK - SZUHAY Péter: A magyarországi parasztság életmódjának változása 1945-től napjainkig

lenére ez az egykor fontos esemény mára szinte kiesett a falusi társadalom emléke­zetéből és mindennapi gyakorlatából. Ez hasonlóképpen elmondható a jézusi élettör­ténet más, kisebb jelentőségű, de még a két világháború között a társadalom gya­korlatában élő eseményre, ünnepre is. (Például Jézus halálát megelőző időszak: je­ruzsálemi bevonulás - virágvasárnap, utolsó vacsora - nagycsütörtök.) Az egyházi év más alkalmairól, kötődjenek akár Máriához, Jézus anyjához, vagy egyéb szentek­hez, ugyanez mondható el. Itt kell megjegyezni, hogy 1948 előtt több egyházi piros betűs ünnep számított munkaszüneti napnak, így pl. Nagyboldogasszony napja, augusztus 15-e. Szent István király napjára, augusztus 20-ára, az alkotmány és az újkenyér ünnepét helyezte a politikai vezetés. A karácsonyt és a húsvétot, mint két egyházi eredetű, de alapvetően társadal­masított ünnepet emelhetjük ki. Az utóbbi 40 évben a falusi társadalom karácsony és húsvét modellje gazdagodott és kibővült egy városi eredetű szokásréteggel. Ez a folyamat, noha már az 50-es években elkezdődött, alapvetően az 1960-as évek má­sodik felétől teljesedett ki. A két háború közötti klasszikus modellben mindkét ün­nep elsősorban közösségi eseménynek számított. A 60-as évek változása a kará­csonyt egy befelé forduló, intimitásra törekvő, családi ünneppé tolta el, míg a hús­vétban a közösségi ünneplés elemeit erősítette fel. A karácsony a két háború közötti modellben alapvetően Jézus születésének eljátszását, s a történet újraélését jelentet­te, és erre épült rá az örömnek és a tobzódásnak az alkalma. A betlehemes játékok, a katolikusoknál az éjféli misén való részvétel, a pásztorjáték, a protestánsoknál is kötelező templomlátogatás, úrvacsoravétel igazolják ezt. A katolikusoknál a decem­ber 24-i böjt szintén a jézusi történet elsődlegességét magyarázza. Minden feleke­zetnél a 25-26-i étrend egyrészt az ünnepet megelőző disznóölésre alapul, másfelől pedig olyan ételeket vonultat fel, melyek ünnepspecifikusak, előállításuk és étrendbe illesztésük a karácsonyt alapvetően megkülönbözteti más ünnepektől. (így pl. a 24-i mákos guba, aszalt gyümölcsből főzött leves, a másnapi csigatésztás tyúkhúsleves, töltött káposzta stb.) Az ünnepnapokon a templomozás mellett a testvérek, szülők, gyermekek felkeresték, meglátogatták egymást. Ez az alkalom tehát vendéglátás, a szűkebb rokonság összejövetelének terepévé is vált. Az 50-60-as évekkel kezdődő változás egyrészt a jézusi élettörténet eljátszásának elhagyását, a templomozási al­kalmak ritkulását jelentette, s új elemként beépült a karácsonyfaállítás, és előbb csak a gyermekek, majd később a család minden tagjának megajándékozása. A 24-i nap elsősorban a szűkebb család intim ünnepévé lett, míg a következő napok meg­tartották korábbi jellegüket. A húsvét ünneplésében szintén az egyházi mozzanatok háttérbe szorulását fi­gyelhetjük meg. A két háború között a nagypéntek, mint tilalmas és böjtös nap sze­repelt különböző egyházak előírásaiban, mely tükröződött a népi gyakorlatban is. A húsvét fénypontjának a katolikusok szombat esti feltámadási körmenete, a vasár­nap reggeli ételszentelés számított. A klasszikus modell tehát a jézusi történet elját­szása, megélése és az ezt követő, ennek örömére történő evés-ivás, mulatozás. A vasárnap a vendégeskedést, a hétfő a legények leányoknál való locsolkodását, a ke­resztanyák keresztgyermekük megajándékozását jelentette. A hétfőt bál zárta. Mind­két napon az étrend kötött, csak ez ünnepre jellemző menüt, illetve ételt írt elő, pl. tyúkhúslevest csigatésztával, töltött káposztát, sonkát, főtt tojást, kocsonyát. Az 1950-60-as évek változása itt is a jézusi történet újraélésének elmaradását, a temp­lomozó alkalmak ritkulását jelenti, ugyanakkor általánossá válik a mindenféle kor­osztályok mindenféle korosztályoknál való locsolkodása, a gyermekek megajándéko­zása, az ajándékot hozó nyúl meséjének elterjedése. Húsvéthétfőn a locsolkodással a társadalmi kapcsolatok köre kiszélesedik - jóval nagyobb kört érintve, mint a ka­364

Next

/
Oldalképek
Tartalom