A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 32. Kunt Ernő emlékére. (1994)

TANULMÁNYOK - D. MATUZ Edit: A kyjaticei kultúra földvára Bükkszentlászló-Nagysáncon

la 16., IX. tábla 2., X. tábla 6., XI. tábla 2., 9., XII. tábla 3., XIII. tábla 10.) Előfordul az ujjheggyel kettéosztott lapos dudor (VIII. tábla 7.) és a lapos fogófül tagolt bordával kombinálva is (X. tábla 1., XII. tábla 1.). Ez a díszítési mód általában urnák, fazekak megfogására szolgált. Kisebb-nagyobb méretű bütyökkel díszített töredékek is vannak az anyagban. Számuk kisebb, mint az előző két díszítési módé, funkciójuk is különböző. A kettős bütykök mellett (III. tábla 8., V. tábla 6.) a háromszög alakú dudor érdemel említést (XIV. tábla 1.). Mindhárom díszítési mód annyira általános a késő bronzkor, kora vaskor folyamán, hogy analógiáikat nem soroljuk fel. Megtalálhatóak a kyjaticei kultúra földvárainak anyagában is. Részletesebben foglalkozunk azokkal a fazéktöredékekkel, ahol az egyenes vagy enyhén kihajló, duzzadt peremet ferde bevagdalások díszítik. A nem nagy számú (15 db) ide sorolható töredék közül az I. szelvényből előkerült 3 darabon a bevagdalás balra dőlően fut (II. tábla 2., 4., XVI. tábla 4.). Az V, VI., VIII. és a X. szelvényből származó daraboknál figyelhetjük meg a jobbra dőlő perembevagdalást (VI. tábla 10., IX. tábla 5., XVI. tábla 5., 7., 9.). Egy töredéken a rovátkolt perem alatt benyomott pontokból álló sor fut végig (XII. tábla 6.), három töredéken megtalálható a perem alatt futó bevagdalt borda (XII. tábla 2., 7.), néhány töredéken csak ezt a bordát látjuk, a peremrész letörött (V. tábla 14., 15., IX. tábla 10.). Ugyanilyen fazéktöredékeket találunk Felsőtárkány-Várhegy Ha B második felére datálható leletei között.

35 A felsőtárkányi anyag elemzése kapcsán megállapítottuk, hogy a Kárpát-medence késő bronzkori, kora vaskori leleteire nem jellemző ez a díszítési mód. Nagyobb számban fordul elő Hódmezővásárhely-Gorzsa-Cukormajor i. e. 8. század második felére és az i. e. 7. század első felére keltezett anyagában.

36 A díszítési mód párhuzamait a Bosut-csoport Ha B

23-ra datálható horizontjának telepein (KalakaŐa, Gradina)

37 és Basarábi kultúra hagyatékában találtuk meg.

38 Feltételezzük, hogy Ha B periódus idején, a preszkíta népmozgások eredményeképpen jutott el az É-magyarországi kyjaticei földvárak leletei közé ez a Vajdaság, Szerémség és az Al-Duna vidék Ha B, C korú leletanyagára jellemző díszítési mód. Többféle forma díszítőelemei lehettek a különböző fültöredékek. Leggyakoribbak a szalagfülek (VIII. tábla 3., 4., 9., IX. tábla 11., XI. tábla 6.) és az átfúrt kis bütyökfülek (II. tábla 1., XV. tábla 3.). Kihajló peremű tálat, vagy csészét díszíthetett perem fölé magasodó fül (IV. tábla 2., XV. tábla 9., 10.). Árkolt fültöredékek kerültek elő több helyről (VI. tábla 3., XVI. tábla 2.). Hasonló fültöredékeket ismerünk a kyjaticei kultúra földvárainak és barlangi telepeinek leletei között.

39 35 D. Matuz E., 1992. 17-19. VIII. t. 4., XIV. t. 15., XXI. t. 2., 3., XXV. t. 2., 6. stb. 36 Szabó G., 1987-88/1. 91., 5. kép 1., 2., 7. kép 3., 9. kép 4. 37 Medovic, P. 198l/a 22., V. t. 1., VIII. t. 1-5., 1981/b. Taf. V. 2, 4., 5., Taf. VI. 3., Vő: 1988. 68. t. 1., 3., 8., 73. t. 8., 12. 76. t. 5., 7., 12. stb. 312. t. 9., 13. típus. 38 Vulpe, A. 1965. 5. t. 2., 3., 7. t. 11.; Uő: 1986. Abb. 5., 9., 10., 12.; Abb. 7. 1., 23., Abb. 15. 9., 10. 39 Kemenczei T., 1984. (Miskolc-Szeleta-barlang) CVIII. 9., 13., (Miskolc-Büdöspest-barlang) CV. t. 1.; D. Matuz K, 1992. 21. XXII. t. 3.; D. Matuz E.-Sz. Kállay Á., 1993-1994. Mátraszentimre-Ágasvár 12. kép. 1. 25