A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 32. Kunt Ernő emlékére. (1994)

TANULMÁNYOK - D. MATUZ Edit: A kyjaticei kultúra földvára Bükkszentlászló-Nagysáncon

Egyéb tárgyak Feltűnően sok kerekre tördelt, lefaragott edényoldal-töredéket találunk a Bükkszentlászló-nagysánci leletek között (II. tábla 10., V. tábla 7., VE. tábla 3., 4., VIII. tábla 11., 16., XI. tábla 11.). Egy darab át van fúrva, tehát orsókarika lehetett (VIII. tábla 12.). Egy kettős kúpos orsógomb töredéke is előkerült (V. tábla 5.). Az orsókarikák, orsógombok, hálónehezékek gyakoriak a kyjaticei kultúra telepleletei között.

40 Ág- és pelyvalenyomatos paticsdarabokat, őrlőkőtöredékeket (12. kép), különböző méretű kavicsokat, fenőköveket is találunk az anyagban. Mivel a késő bronzkori és a kelta rétegeket nem választották szét, ezek mindkét nép hagyatékához tartozhattak. A telepjelenségek vizsgálata A Nagysánc területén belül nagyok a szintkülönbségek, 405 és 475 méter között találhatók a teraszok. A feltárt felületekben az altalajt mállott mészkő jelezte. A kultúrréteg, ami legtöbb esetben a humuszréteget is jelentette nagyon kicsi volt, a szelvények nagy részében 15-25 cm között mozgott. A gödrök mélysége 30-105 cm között volt, a házakat találták a legnagyobb (120-130, illetve 150-160 cm) mélységben. A leletanyag rétegtani elkülönítése nem volt megoldható, a cserépanyag és Párducz Mihály feltételezése alapján elkülöníthetünk egy késő bronzkori, egy kora vaskori és egy késő kelta szintet. A szórványként említett szkíta és Árpádkori leletek objektumok szintjén nem jelentek meg. Hat gödröt talált Párducz Mihály a II. szelvényben, kettőt a IV. szelvényben, egyet-egyet a VI., VIII., X. szelvényben. Ezek átlagos nagysága 40x50 cm, átlagos mélysége 30-50 cm. Két nagyobb méretű gödör (105x35 cm, 130x115 cm) a II. szelvényből, két mélyebb (103, 105 cm) a VI. és a VIII. szelvényből került elő. Anyaguk nincs különtartva. A késő bronzkori, kora vaskori és a kelta cserepek mellett állatcsontokat és paticstöredékeket tartalmaztak. A házak területén nem talált az ásató tűzhelyeket, de több átégett faszenes réteget, tűzhelyet figyelt meg a feltárt felületekben. A II. szelvényben volt egy kődarabokkal körülrakott, 40 cm átmérőjű, 10-12 cm vastag faszenes réteg, a VI. szelvényben 54 cm mélyen, a sziklába vágott mélyedésben jelentkezett 75x75 cm méretű átégett tűzpad. Ez utóbbi, az ott talált cserepek alapján késő bronzkori, kora vaskori lehetett. A IX. szelvényben a 38 cm mélyen lévő, 30 cm átmérőjű faszénmaradványos rész, a XI. szelvényben a 25 cm mélyen fekvő paticsréteg talán tűzhelyet jelölhetett. Ezek házakon kívüli, legtöbbször ideiglenes tűzrakóhelyek lehettek. Két késő bronzkori, kora vaskori házat tárt fel Bükkszentlászló-Nagysáncon Párducz Mihály (8. kép). Az „A" jelű, korábbi ház K-NY-i hossztengelyű, szabálytalan, rendhagyó alaprajzú. A közel téglalap alakú, 216x270x320 centiméteres nagyobb helyiség 120-130 cm mélyen helyezkedett el. Ennek a DK-i sarkából egy 80 cm hosszú, 95-100 cm széles folyosó vezetett át egy másik helyiségbe. Ez szabálytalan háromszög alaprajzú volt (alapjának hossza 35 cm, tengelyéé 200-205 cm) és magasabban, 80-90 cm mélyen feküdt. Ennek K-i végén egy újabb, 8086 cm széles folyosót figyelt meg az ásató, ami a sáncra vezetett. Ezt a házat met40 Nováki Gy.-Sándorfy Gy.-Miklós Zs., 1979. 72. t. 8.; Kemenczei T., 1984. XCIV. t. 13., 21.; D. Matuz K, 1992. 21-22. XII. t. 7., XIV. t. 3., 18., XXVI. t. 4., 5. 26