A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 32. Kunt Ernő emlékére. (1994)

TANULMÁNYOK - FARAGÓ Tamás: Házassági szezonalitás Magyarországon a 18-20. században

őszi csúcsot leginkább a görögkeletiek (szerbek és románok) kedvelik. Utóbbit a reformátusok (szinte kizárólag magyarok) és az izraeliták egy része határozottan nem kedveli.

12 7. tábla A házasságkötések szezonalitása, valamint a felekezetek és egyes társadalmi-demográfiai jellemzők közötti összefüggés (1890-1891) Korreláció a télvégi a) májusi őszi b) házasságkötésekkel decemberi írni-olvasni tudók 0,201 0,020 -0,238 0,229 Őstermelő c) 0,157 -0,223 0,194 -0,036 Iparforgalmi népesség d) -0,122 0,251 -0,188 0,001 Válások -0,034 0,037 0,073 0,666 Születési arányszámok -0,003 0,011 0,103 -0,049 Római katolikusok 0,130 -0,170 0,141 -0,419 Reformátusok -0,042 0,022 -0,254 0,863 Evangélikusok 0,238 -0,034 -0,066 0,012 Görög katolikusok -0,259 0,219 -0,123 0,013 Görögkeletiek 0,004 -0,042 0,263 -0,191 Izraeliták -0,253 0,330 -0,299 0,086 a) Január-február együttes értéke. b) Október-november együttes értéke. c) Föld- és erdőművelésből, állattenyésztésből és halászatból élők összege. d) Bányászatból, iparból, kereskedelemből és közlekedésből élők együttes értéke. szignifikáns p = 0,05 értéken, szignifikáns p = 0,01 értéken. Forrás: Népmozgalom 1890-1891; Népszámlálás 1890. Mindebből két következtetés vonható le. Egyrészt valószínű az, hogy a századfordulón már voltak helyek, ahol kevésbé szigorúan vették a házasságkötések időzítésére vonatkozó hagyományos normák betartását. Még valószínűbb azonban, hogy bár a felekezeti bontásnak fontos magyarázó szerepe lehet, ha túllépünk az országos összesítés elvont adatán, önmagában nem elégséges ahhoz, hogy a házasságkötések szezonális ingadozásának területi eltéréseit megmagyarázhassa. (A legtöbb összefüggés magyarázó ereje 10 százalék alatt maradt.) Minden valószínűség szerint azért kaptunk ilyen gyenge értékeket, mert a házasságok ingadozása feltehetőleg nem pusztán felekezetek, hanem azokon belül (esetleg részben a felekezeti határoktól is független) regionális minták szerint alakult, illetőleg az ingadozás mértékére és időbeli alakulására nem kizárólag a népesség felekezeti összetétele gyakorolt hatást. 12 A felekezet szerinti adatokból kiemelendőnek tartom azt a tényt, hogy az izraelita népesség házassági szezonalitása már az 1880-as években hasonló a két világháború közötti urbánus mintához - vagyis ezek az adatok arra utalnak, hogy a zsidóság a legurbánusabb szegmense a történeti Magyarország népességének. 252