A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 32. Kunt Ernő emlékére. (1994)

TANULMÁNYOK - D. MATUZ Edit: A kyjaticei kultúra földvára Bükkszentlászló-Nagysáncon

a X. szelvény leletei között. (Pl.: III. tábla 4., 9., IV. tábla 10., V. tábla 16., IX. tábla 1., 2., 13., X. tábla 1., 5., XII. tábla 3., 5., 8., stb.) A tálak között lehetnek kúpos tálak töredékei, vannak bevagdalt vagy ujjbenyomással tagolt bordadísszel, bütyökkel díszített darabok is. Általánosan használt késő bronzkori, kora vaskori típus. Urna alakú edények Egész edényt nem sikerült a Bükkszentlászló-nagysánci leletekből rekonstruálni, csak a töredékből következtethetünk a különböző formákra. Nagyméretű, kettős kúpos testű, erősen kihasasodó, keskeny talpon álló urna has- és fenékrésze került elő a VIII. szelvényből. (Fátm.: kb. 12 cm, meglevő magassága 37 cm.). (I. tábla 3.) Hasonló nagyméretű urnákat ismerünk a Felsőtárkányvárhegyi Ha Bj-re datált 1. házból és a Mátraszentimre-ágasvári Ha B

3-ra datált házból.

25 Nagyméretű urna meredek szögben kihajló perem- és nyaktöredéke került elő a VI. szelvényből. (XTV. tábla 7.) Kihajló peremű, meredek ívben hasasodó urna, vízszintesen futó bekarcolt vonalakkal díszített nyaktöredékét találták meg a X. szelvényben. (X. tábla 3.) Kisebb méretű edény függőlegesen és vízszintesen árkolt hastöredéke, valamint egy másik, a lapos fül alatt függőlegesen árkolt hastöredék került elő a VIII. szelvényből (IX. tábla 12., XIV. tábla 6.). Kettős kúpos testű, erősen kihasasodó edény hastöredéke került elő a X. szelvényből. Egy bütyök darabja látható rajta (X. tábla 4.). Kisebb-nagyobb méretű urnák, korsók, esetleg csészék nyak- és hasrészei kerültek elő minden felületből, a legtöbb darab az V, VI., VIII. és a X. szelvény területéről való. Feltűnően sok a párhuzamos vízszintes bekarcolt vonallal díszített darab, kb. háromszorosa az árkolt díszítésű daraboknak. A vízszintesen bekarcolt vonalakkal díszített darabok: II. tábla 5., ül. tábla 10., IV. tábla 8., 9., V. tábla 1., 4., VI. tábla 6., 8., VII. tábla 6., 7., 8., 14., VIII. tábla 10., 13., 14., IX. tábla 3., 4„ X. tábla 3., XI. tábla 5., 8., 13., 14., XVII. tábla 6., 15. A vízszintes bekarcolássorokat benyomott pontok, illetve pontsorok egészítik ki. (VIII. tábla 2., 15., XVn. tábla 5., 10.) Előfordulnak vízszintesen besimított vonalak (VI. tábla 5., 9., IX. tábla 8., XI. tábla 12., XVI. tábla 12., XVII. tábla 11., 12., 16.) és enyhén ívelten besimított vonal díszítések (VII. tábla 5., 10., 11.) is. Néhány töredéken háromszög alakú bekarcolás, (VI. tábla 12., XVII. tábla 1-3., 7., 17.), illetve cikkcakk minta (IX. tábla 7., XVII. tábla 9.) látható. Vízszintes árkolás, kannelúrázás található néhány töredéken (III. tábla 2., VI. tábla 7., 12., VII. tábla 9., 12., VIII. tábla 5., 6., IX. tábla 6., 9., 12., XI. tábla 1.), enyhén ívelt árkolás is két darabon (IX. tábla 9., XVII. tábla 13.). A vízszintes síkozás mellett a vállrész függőleges bekarcolása, árkolása is megmaradt egy-két darabon (IX. tábla 12., XIV tábla 6.). A Felsőtárkány-várhegyi leletek között kevés a bekarcolt díszű töredék, az ide sorolható leletek nagy részén vízszintes, illetve függőleges árkolás található.

26 A benyomott pontdíszítést és a vonalkázott háromszögmintát a pilinyi kultúrától örökölte a kyjaticei kultúra népessége. Sok a bekarcolt díszítésű darab a Miskolc környéki barlangok leletei között, itt megtaláljuk a vízszintes sorokat, a háromszögmintát és 25 D. Matuz K, 1992. 14. I. t. 3.; D. Matuz E.Sz. Kállay L, 1993-1994. Mátraszentimre-Ágasvár 6. kép 1., 7. kép 1. 26 D. Matuz E., 1992. 15. XI. t. 2., XVII. t. 9. (bekarcolás), IX. t. 1., XI. t. 7., XII. t. 5., 12. (besimítás), VIII. t. 9., XI. t. 11., 14., 16-18. stb. (vízszintes árkolás), X. t. 8-10., XI. t. 3., XVIII. t. 11. (függőleges árkolás). 23