A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 32. Kunt Ernő emlékére. (1994)

TANULMÁNYOK - D. MATUZ Edit: A kyjaticei kultúra földvára Bükkszentlászló-Nagysáncon

(XV. tábla 4.). A behúzott peremű tál a késő bronzkor-kora vaskor folyamán általánosan használt, népcsoporthoz nem köthető típus volt. Tálaink és töredékeink analógiái a kyjaticei kultúra településeinek és földvárainak anyagából is ismertek.

21 Behúzott, turbántekercses peremű tálak Kevés turbántekercses díszítésű töredéket találtunk az anyagban, egy-két darab került elő az I., az V. és a VI. szelvény területéről. (Xm. tábla 6., 7., XVI. tábla 1.) A korai urnamezős kultúra népe terjesztette el ezt a formát, általános díszítőmotívummá vált a késő bronzkor folyamán. Megtalálható a kyjaticei kultúra és a preszkíta sírok anyagában is.

22 Behúzott, síkozott peremű tálak Néhány darab behúzott, keskenyebb, szélesebb sávokkal vízszintesen síkozott peremű tál töredéke került elő az V, VI. és a X. szelvény területéről. (IV. tábla 12., VI. tábla 11., VIII. tábla 1., XIII. tábla 3., XVI. tábla 10.) Az urnamezős korszaknak ez a táltípusa a Reineche BD-től a Ha C-ig volt használatban. Általános díszítőmotívummá vált, a kyjaticei kultúra hagyatékában is megtalálható.

23 Kihajló peremű tálak A behúzott peremű táltöredékekhez hasonlóan nagyobb számú kihajló peremű táltöredék került elő az I., II. az V, VI., VII. és a X. szelvény területéről. (II. tábla 2., 6., IV. tábla 7., V. tábla 9., VI. tábla 4., 14., 15., VII. tábla 1., XII. tábla 7., XV. tábla 7., 8., 13.). Az enyhén kihajló töredékek mellett megtaláljuk a tálak ívelt hasban folytatódó töredékeit (XIII. tábla 5., XV. tábla 7.) és az urnák nyakrészének meredek szögben kihajló töredékeit is. (X. tábla 2., XIV tábla 5., 7.) Általánosan használt késő bronzkori, kora vaskori típus.

24 Egyenes peremű tálak Az egyenes peremtöredék fordul elő legnagyobb számban a Bükkszentlászlónagysánci anyagban. Nemcsak tálak, hanem urnák, csészék, korsók, fazekak darabjai is lehetnek. Minden felületből előkerült, nagy számban fordul elő az V, VI. és 21 Nováki Gy.-Sándorfi Gy.-Miklós Zs., 1979. 72. t. 1., 2., 76. t. 3.; Kemenczei T., 1984. 43., 45-46. XCV. t. 4., 5., XCVI. t. 14., Cl. t. 7., 8., 14., stb.; Furmánek V. 1990. Abb. 11. 8., 9., 11., Abb. 24. 9.; D. Matuz E., 1992. 12-13. VI. t. 1., IX. t. 7-9., XVII. t. 3., 12. stb. 22 Patek E., 1968. VI. t. 31. típus; Kemenczei T., 1984. 44., 46., XCVI. t. 11., CIX. t. 4., stb.; Furmánek V. 1990. Abb 24. 17.; D. Matuz E., 1992. 13., V. t. 2., VIII. t. 2., IX. t. 3., XXII. t. 8. stb. 23 Patek E., 1968. VI. t. 28., 29. típus; Nováki Gy.-Sándorfi Gy.-Miklós Zs. 1979. (Perőcsény-Halyagos) 76. t. 1.; Kemenczei T., 1984. 44., 46., (Sajószentpéter) CXIV. t. 4., XCVI. t. 20.; (Aggtelek-Baradla-barlang) CIII. t. 15., Matuz E., 1992. 13-14. V. t. 1., XIV. t. 11. stb. 24 Patek E., 1968. VI. t. 1-4., 7-8., 10., 11. típus; Kemenczei T., 1984. 43., 45-^6., (Szendrő) CX t. 8-10., 13., Furmánek V. 1990. Abb. 10. 6., 8., 9., 12.; D. Matuz E., 1992. 14. VII. t. 2., XXVI. t. 12. stb. 22