A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 32. Kunt Ernő emlékére. (1994)

TANULMÁNYOK - D. MATUZ Edit: A kyjaticei kultúra földvára Bükkszentlászló-Nagysáncon

voltak. 35 cm mélyen három élű, szkítakori bronznyílhegy került elő. Gömbölyű ütőkövet is találtunk. A délnyugati és a délkeleti szelvényrészekben, kb. 30 cm mélységben sártapaszrögös foltokat találtunk. Az imént említett árkocskától északra, 16 cm mélységben sziklarögök repedésébe szorulva ezüst tetradrachmát találtunk. A további tisztogatás során az északnyugati cikkelyben egy bevágásokkal díszített fél orsógomb került elő. A délkeleti cikkelyben vasrög két töredéke, a délnyugatiban 50 cm átmérőjű területen több vaspánt került elő. Ugyanitt vasdarabot és üreges vastárgy két töredékét és egy orsógombot leltünk. A délkeleti cikkelyben széles levelű, középkori vasnyílhegy került elő, a délnyugati negyedben egy fenőkő, vaspánt. Az északnyugati szelvényben olyan vaslemez került elő, amely valamilyen eszköz markolatát borította. A délnyugati szelvényrészben ismét vaspánt került elő. A tárgyak mélysége 16-22 cm között volt. A délnyugati szelvényben 3 darab vaspánt, északnyugati szelvénynél malomkő fele, az északkeleti szelvényrészben cserépcsomó és kb. 100 cm átmérőjű paticsfolt volt. A délnyugati szelvényrészben cserépcsomó és trapéz alakú kőbalta feküdt 14 cm mélyen. A délnyugati szelvényben kisebb gödör mélyedt le. Átmérője 20x30, mélysége 60 cm. Sártapaszrögök voltak benne. A X. szelvény leletei több korszakhoz oszthatók. A kora vaskortól kezdve a szkíta, késő kelta és Árpád-korba sorozható leletek egyaránt voltak e helyen. A folytonos és szaggatott vonalakkal jeleztük azokat a szelvényrészeket, amelyekben a cserepek és sártapaszrögök ritkábban és sűrűbben találhatók voltak. Ezeken belül a pontocskákkal kitöltött szabálytalan négyszögű szelvényrészről az volt eleinte a gyanúnk, hogy itt talán házalappal van dolgunk. Azonban ház felépítményt jelző jelenség pl. cölöplyuk nem jelentkezett. Egyetlen ilyennek tartható kis gödröcske a szelvényrészen kívül feküdt." (I. tábla 2., X. tábla 1-5., XI. tábla 1-9., XII. tábla 1., 2., 8., XIII. tábla 2., 5., 8., XIV. tábla 3., 4., XV. tábla 6., 10., XVI. tábla 12., 13., XVII. tábla 14-16.) Párduc Mihály elvégezte a sánc átvágását, ennek ismertetésére a sánc építésének történetével foglalkozó résznél kerül sor. Kerámiaformák, díszítmény típus ok vizsgálata Tálak Behúzott peremű tálak Kívül szürke, belül barna foltos, fekete színű, behúzott peremű tál került elő a VI. szelvényből. Kiegészített. M.: 17,3 cm. Szá.: 33 cm. Fá.: 12 cm. (I. tábla 1.) Kívül téglapiros, belül fekete színű, behúzott peremű tál került elő a X. szelvényből. Kiegészített. M.: 12,4 cm, Szá.: 33,3 cm, Fá.: 12 cm. (I. tábla 2.) Különböző nagyságú, kisebb-nagyobb mértékben behúzott peremű tálak (esetleg csészék) peremtöredékei minden feltárt és leletanyagot adó felületben megtalálhatóak. (II. tábla 3., III. tábla 6., IV. tábla 13., VI. tábla 1., VII. tábla 2., XI. tábla 4., XIII. tábla 4., 8., XV. tábla 1.) A töredékek nagy része az I., az V, a VIII. és a X. szelvény területéről került elő. Néhány darabot bütyök (XIII. tábla 1, 2.), átfúrt bütyök (II. tábla 1.), illetve fülecske díszít. Említésre méltó egy csücskös peremű tál töredéke (XIII. tábla 9.) és egy enyhén behúzott peremű tál töredékén látható ujjbenyomásnyom

20 20 D. Matuz E., 1992. (Felsőtárkány-Várhegy) 13., I. t. 1., XXII. t. 9. (csücskös peremű tál, ill. töredék), XXI. t. 16., XXV. t. 7. (ujjbenyomásos darabok). 21