A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 32. Kunt Ernő emlékére. (1994)

TANULMÁNYOK - D. MATUZ Edit: A kyjaticei kultúra földvára Bükkszentlászló-Nagysáncon

X. szelvény (10. kép) „Az V. szelvénytől nyugat-északnyugatra kb. 12 m-re nyitottuk meg a kör alakú X. szelvényt. E formának az a magyarázata, hogy a sárgásbarnás kerek folt (átm.: kb. 6 m) az erődített telep magasabban fekvő pontjairól jól megfigyelhető volt. Földje zsírosabb és fekete színű, a felületen szép számmal bukkantak őskori cserepekre. A pontos bemérés során az átm.: 5,4 m-nek bizonyult. A négy fő égtáj szerint négy körcikk formájú felületre osztottuk, s megkezdtük az egyes körcikkek kiásását. Elsőnek az északkeleti körcikket bontottuk meg. Kőüllő, vaskapocs, edénycserépcsomó (a cserepek talán egy edényhez tartoznak), cserépből készült állatalak töredéke került elő (fej?). Mindezek 10-20 cm mélységből valók, tehát az első ásónyomból. Az északnyugati körcikkből valók az alábbi tárgyak: ferdén bordázott, gömbölyű ezüst (?) gyöngy és egy kisterjedelmű sártapaszréteg, talán tűzhely volt. Mélysége 25 cm. A délkeleti cikkelyben vaspálcika, továbbá egy gondosan munkált kerek kődiszkosz volt. Kis vaskarika és egy 1,6 cm széles vaslemezből készült pánt került elő még. A szelvény kibontását tovább folytatva kiderült, hogy az első ásónyom alatt már csak kis szerszámmal lehet dolgozni, mivel a tárgyak már a sziklarögök között feküdtek, tehát az ún. kultúrreteg vastagsága csak itt-ott haladta meg a 20 cm-t. Tulajdonképpen a szelvény kitisztítása folyt ezután. Ennek során az alábbi tárgy került elő: átfúrt kőbalta fele. A balta mellett egy 10-25 cm széles, kb. 310 cm hosszú árkocskát lehetett kibontani, azonban kiderült, hogy ez a mészkő altalaj természetes málása során jött létre. A kőbaltát 26 cm mélységben leltük, körülötte kora vaskori cserepek \ \ \ \ \ \ " 1 ^ + + +• CSEREPEK 10. kép. I. szelvény felszínrajza 20