A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 32. Kunt Ernő emlékére. (1994)

TANULMÁNYOK - BYONG-MO KIM: Megalitikus kultúrák Koreában (magyar és angol nyelven)

MEGALITIKUS KULTÚRÁK KOREÁBAN BYONG-MO KTM 1. Bevezetés Jelen cikkében a szerző kísérletet tesz a megalitikus kultúrákkal kapcsolatos más kérdések tárgyalására. Ezért a cikk a következő témákkai foglalkozik elsősorban: 1. A dolmenek jelentősége és ázsiai elterjedésük. 2. A megalitépítők gazdasági és társadalmi élete. 3. A tojásról szaporodás-mítosz és a megalitépítők közti kapcsolat Ázsiában. 2. A megalitikus emlékek ázsiai elterjedése Menhirek A Koreában elterjedt megalitikus emlékek egyike a menhir, lényegében az egész világon elterjedt. Az őskortól kezdve szinte a mai napig állítanak menhireket. Szerkezetük meglehetősen egyszerű - egy természetes állapotában hagyott vagy csak durván megmunkált kőtömböt állítanak fel függőleges helyzetben oly módon, hogy alulról néhány kisebb kődarabbal támasztják meg. Méreteik igen változatosak, Koreában a legkisebb 50 cm magas, a legnagyobb pedig 35 m-es. Koreában egy helyen rendszerint csak egy-egy található belőlük, menhircsoportok vagy menhirsorok nincsenek. Általában az egész félszigeten megtalálhatók, rendszerint az alacsony fekvésű síkságokon. Egy, az északi Pyongan-tartományban lévő menhiren (Namsanri Yong pyon kun, É-Korea) van egy felirat is, mely azt bizonyítja, hogy a menhirt valamikor a történeti időkben állították. Koreában a menhirek tanulmányozása még a kezdeteknél tart. Sem az egész országra kiterjedő vizsgálatok nem folytak még, sem tipológiájukkal nem foglalkoztak. Egyelőre csupán annyi bizonyos, hogy igen sok, valószínűleg több száz, a menhirek száma az országban, továbbá, hogy a menhireket a helyi lakosság még mindig sok helyütt vallásos tiszteletben részesíti és szentnek tartja, s hogy ott, ahol egymás közelében két menhir áll, nagyapa- és nagyanyakőnek nevezik őket. Kína középső részét kivéve Ázsia-szerte mindenütt találhatók menhirek. Ismertek Mongóliából, Japánban Hokkaidoról, Tóhokutól a Csubu területig, Tajvanról, az Indonéziai szigetvilágból és Tibetben, a Min-folyó felső folyásának vidékéről.' Más szavakkal, a menhirek elterjedése csaknem fedi a kőkamrák és dolmenek elterjedését - ez utóbbiakról később lesz szó. A menhirekkel kapcsolatos tudásunk bővülését az egyre intenzívebbé váló adatgyűjtéstől és kutatómunkától várjuk. 1 Cheng, T. K. 1963, Chou China, The archeology of China Ser. 3. Cambridge (Heffer) 139